Ismét kamatot vághat a kínai központi bank, kereskedelmi háborús hírekre várunk

Az OTP elemzőinek várakozása szerint a holnapi ülésen nem hoz érdemi döntést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és a kommunikációjában sem számítanak változásra, hiszen a testület már korábban azt hangoztatta, hogy a fontosabb döntésekre háromhavonta, az inflációs jelentéssel együtt kerül sor. Az előző kamatdöntő ülés óta beérkezett adatok szerint a külső és a belső környezet közötti ellentmondás továbbra is fennáll – mutatott rá Módos Dániel, az OTP szakembere –, a külső környezettel kapcsolatos összkép nem változott. A növekedés továbbra is alacsony az euróövezetben, ebben egyelőre nem látszik elmozdulás, az inflációs folyamatok pedig továbbra is rendkívül nyomottak, így az importált infláció alacsony maradhat, ami növeli az MNB mozgásterét. Magyarországon azonban a harmadik negyedévben folytatódott a gazdaság erőteljes növekedése, és a munkapiaci kondíciók feszesek maradtak. Az infláció októberben 2,9 százalékra gyorsult 2,8 százalékról, az MNB által szorosan figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra emelkedett 3,4 százalékról. Ráadásul bázishatások következtében december–január környékén kis időre újra 4 százalék közelébe kerülhet az infláció, igaz, onnan gyorsan 3 százalék körülire csökkenhet.

A fentiek miatt az OTP felteszi a kérdést, hogy a jegybank fenntartja-e a kommunikációjában a hajlandóságot további esetleges lazításra, vagy pedig kiegyensúlyozottnak ítéli meg a külső és belső környezet inflációs kockázatait. Mivel a gazdaság fontosabb szektoraiban megszűnt vagy igen nagy mértékben csökkent a devizahitel, illetve a devizaadósság, ezért a gyenge forint miatt az MNB-nek nem kell aggódnia, amíg az nem veszélyezteti az inflációs célt. A gyenge forint Módos szerint az export élénkítésén keresztül automatikus stabilizátorként működhet a romló nemzetközi környezetben.

A jegybanki ülés okoz majd némi izgalmat az euró-forint kereskedésben. A keresztárfolyam két hete visszapattant a 328-as szintről, majd az OTP technikai elemzése szerint a felülről berajzolt ideális csökkenő trendet is könnyedén áttörte, efelett ragadt az árfolyam. Kecskeméti István úgy véli, ez további emelkedésre utal, könnyen új csúcsra törhet a kurzus. Az OTP technikai elemzője jobb long beszállási helyeket 332 környékén lát. Múlt pénteki elemzésében az Equilor is hasonlóan vélekedett a lehetséges rövid távú forintmozgásról: Varga Zoltán szerint folytatódhat a forint gyengülése a következő napokban, s a technikai kép jó esélyt jelez a szeptember végén beállított 336,20-os rekordszint elérésére, de akár meg is haladhatja azt a jegyzés.

Bár a múlt pénteki információk szerint előrehaladás várható a kereskedelmi tárgyalásokon, az Egyesült Államok szenátusának jövő heti döntése akár meg is akaszthatja a folyamatot. Az Egyesült Államok minden évben áttekinti Hongkong speciális státuszát, és ezt felhasználva – szenátori javaslatra – sürgősséggel szavazásra bocsátják a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló törvényt is. Kongresszusi jóváhagyás esetén a törvény Donald Trump asztalára kerül, aki élhet vétójogával. Ez az esemény alkalmat adhat arra, hogy az USA támogassa a tüntetőket, és erőfölényét demonstrálja Pekingnek, ahonnan már most jelezték, hogy a jóváhagyást a belügyekbe való beavatkozásnak tekintenék.

A makrogazdasági események közül a kínai kamatdöntő ülés emelkedik ki a sorból. Bár november 5-én a központi bank 3,25 százalékra, 5 bázisponttal már csökkentette egyéves hiteleszközének kamatát, a benchmark hitelezési eszközről (Loan Prime Rate, LPR) november 20-án dönt a központi bank, és itt is 5 bázispontos vágásra számítanak az elemzők. A kötelező tartalékráták kérdése szintén a fókuszba kerül, a piaci likviditás ismételt kiszáradása miatt.

A nemzetközi makroadatok között kiemelkedő fontosságú még az euróövezeti BMI. A most beérkező adatokat az OTP elemzője azért tartja fontosak, mert a feldolgozóipari BMI 2017 vége óta remekül jelezte előre a növekedés lassulását, miközben a szolgáltató szektori BMI – noha valamelyest csökkent – még az aktivitás bővülését jelző 50 pont felett tartózkodik. Mivel a szeptemberi euróövezeti ipari termelés a vártnál jobb lett, és a német ZEW gazdasági hangulatindex nagyot javult októberben, Módos Dániel arra figyel, hogy a beérkező BMI-adatok is javulásról árulkodnak-e majd. Ha igen, akkor az a negyedik negyedévben valamelyest javuló kilátások esélyét erősíti.

Az OTP helyzetértékelése szerint az euróövezeti növekedés a harmadik negyedévben csupán 0,2 százalékot ért el az előző negyedévhez képest, az éves dinamika pedig 1 százalékra mérséklődött, de jó hír, hogy Németországnak sikerült elkerülnie a technikai recessziót. 2019 egészében 1 százalék körül nőhet az euróövezet gazdasága, és az elemzők a következő évekre is csak 1,2-1,3 százalék körüli bővülést várnak. Mindeközben az euróövezeti foglalkoztatottság soha nem látott szintre emelkedett (annak ellenére, hogy egyes országokban még mindig viszonylag magas a munkanélküliség), és a bérnövekedés is 2,7 százalékon áll, ami támaszt adhat a fogyasztásnak és ezen keresztül a növekedésnek. Az európai és világszintű gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az OECD csütörtökön frissíti szokásos előrejelzését, pénteken, egy órával a BMI-közlés előtt Christine Lagarde, az EKB új elnöke beszél a gazdasági kilátásokról.