A gyér forgalom drágítja a hazai parkettet

Eltérően ítélik meg a magyar tőzsdei kereskedés költségeit a régiós börzetagsággal is rendelkező hazai brókercégek lapunknak nyilatkozó képviselői. A Bukarestben is tőzsdetagsággal rendelkező Concorde álláspontja szerint a legegyszerűbben összehasonlítható fix díjtételek alapján a Budapesti Értéktőzsde az egyik legolcsóbbnak számít Európában. A varsói és a prágai börzén is érdekelt Equilor Befektetési Zrt. ezzel szemben relatíve drágának ítéli a hazai parketten a kereskedést, ami a kisebb méretű piaccal és az alacsony forgalommal is magyarázható. A két befektetési szolgáltató abban egyetért, hogy rengeteg tételből áll össze a befektetők tőzsdei ügyleteit egyengető brókercégek költségszerkezete.

Magas indulási költségek

„Számos költséggel kell kalkulálniuk a befektetési szolgáltatóknak egy új részvénypiacra történő belépéskor. A tőzsdetagsággal járó díjak és az ügyletek elszámolását végző elszámolóházaknak fizetendő díjtételek mellett a kereskedés technikai feltételeit biztosító informatikai és telekommunikációs rendszerekhez való hozzáférés, valamint ezek fejlesztése is jelentős költséggel jár” – mondta a Világgazdaságnak Horváth Péter, az Equilor Befektetési Zrt. operációs igazgatója.

A közvetlen tőzsdetagság már informatikai szempontból is nagy szakmai kihívás. Az Equilor minden piacán saját kereskedési alkalmazással van jelen, amelynek a fejlesztése, karbantartása informatikai kiadásként jelentkezik. A tőzsdénél is felmerülnek IT-költségek, jellemzően éves díjak formájában, ami a kereskedési szerverek eléréséhez szükséges technikai kapcsolódási pontot biztosítja a brókereknek. Az utóbbi aszerint skálázható, hogy mekkora forgalmat szeretne a tőzsdetag lebonyolítani, és ehhez mekkora sávszélességre van szüksége. Tehát már a kereskedés technológiai feltételeinek teljesítése is jelentős befektetést igényel, amelyre rárakódnak a hagyományos tőzsdei tranzakciós és kötésdíjak.

Az üzenetekért is fizetni kell

További érdekes adalékkal szolgál a tőzsdei kereskedés költségvonzatáról a napjainkban egyre meghatározóbb automatikus kereskedés. A tréderek technikai üzenetekkel bombázzák a tőzsdei kereskedési szervereket, és ez jelentős adatforgalmat generál. Ilyen helyzet adódik jellemzően a certifikátok kereskedése során, ahol az árjegyző a mögöttes termék ármozgását lekövetve folyamatosan módosítja az árjegyzési sávokat, ez pedig nagy kommunikációs forgalmat generál a bróker és a tőzsde között. A kereskedési rendszer ilyen informatikai jellegű terhelése ellen úgy próbálnak védekezni a börzék, hogy díjszabásukban meghatározott számú üzenetváltás felett külön díjat terhelnek a partnereikre.

Az adott ügyletet azonban el is kell számolnia a brókercégnek, amit a központi elszá­molóház – Magyarországon a Keler Zrt. – vagy külső szereplő, úgynevezett elszámoló ügynök igénybevételével teljesíthet. Az elszámolóházaknál a tranzakciós díjak és a technikai kapcsolódási pont fenntartása mellett a számlavezetési költségek is képbe kerülnek. A hazai piacon súlyos tételként nehezedik a pénzügyi szolgáltatókra, hogy a Keler a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben negatív kamatot – az érvényes kondíciók szerint mínusz 0,1, illetve mínusz 0,2 százalékot – számol fel a nála elhelyezett forinteszközökre. Az intézményi partnerek megbízásait tőzsdén kívüli ügyletként számolja el a bróker a partner letétkezelőjével, ami szintén jelentősebb költségvonzattal járhat.

Tételesen olcsó, aránylag drága

Mindennek ellenére a legkönnyebben összemérhető fix költségek tekintetében a magyar tőzsde nemcsak a régióban, hanem talán egész Európában az egyik legolcsóbbnak számít. „A Budapesti Értéktőzsde működik messze a legalacsonyabb kötési díjakkal, és ez igaz az elszámolásra is” – mondta a Világgazdaságnak Olasz Róbert, a Concorde üzemeltetési és üzletfejlesztési igazgatója. A szakember ezt azzal támasztja alá, hogy a lengyel börzén a magyarhoz képest két-háromszoros szorzóval lehet mérni a kötési költségeket, Romániában pedig akár hét-nyolc­szorossal is. Ha a forga­lomra vetítjük a fix költségeket, akkor már árnyaltabb a kép, ahogyan az is fontos tényező, hogy a brókercég árjegyzőként is jelen van-e a piacon, ez esetben ugyanis kedvezőbb díjakkal dolgozhat a likviditás biztosítására vállalt kötelezettsége mellett.

Az Equilor szerint ugyanakkor a sok tételből álló kiadások mellett a hazai tőzsde régiós összevetésben a költséges piacokhoz tartozik, ami főként a kis mérettel és az alacsonyabb forgalommal magyarázható. „A visszafogott kereskedési volumen miatt némileg kényszerhelyzetben van a prágai és a budapesti börze is, emiatt relatíve drágának ítéljük meg a hazai parketten a kereskedést” – hangsúlyozza Horváth Péter. A prágai és a budapesti tőzsde kereskedésiköltség-szerkezete a hasonló méretéből adódóan nem igazán tér el egymástól, a hasonló árszabás további oka, hogy mindkét börzét ugyanaz a szoftver, a Xetra T7 kereskedési platform szolgálja ki.

Eltérő irányba mozdult Varsó és Budapest

A Varsói Értéktőzsde a bevezetett termékek számát és a forgalmat tekintve kiemelkedik a mezőnyből. Magyarországtól és Csehországtól eltérően Varsóban átlagosan kéthetente lép új cég a parkettre. A lényegesen több tőkepiaci szereplő és a méretgazdaságosság révén ezért a díjszabásban is nagyobb a lengyelek mozgástere. Így fordulhat elő, hogy míg itthon inkább a különböző díjtételek emelése szerepel napirenden, addig Varsóban már tavaly egy jelentősebb csökkentést vezettek be, ösztönözve a forgalom további bővülését.

Olasz Róbert szintén úgy látja, hogy a magasabb kereskedési volumen, volatilitás és az elérhető instrumentumok jóval szélesebb skálája miatt a lengyel piac vonzóbb a hazainál, viszont annyival drágább is Varsóban kereskedni. A magyar tőzsde ezért még a kö­zelmúltban megemelt díjszabási tételekkel is kedvezőbb árazású, mint a lengyel.

„Magyar brókercégként a tőzsde elérésének költségei és a bérelt vonalaink díjai is sokkal alacsonyabbak. Budapestről a BÉT-ig vagy akár Bécsig elhúzni egy bérelt vonalat jóval olcsóbb, mint akár Lengyelországba vagy a román piacra” – érvel a Concorde szakértője. A lengyel tőzsde ugyan a nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódik, azok általában londoni vagy frankfurti központúak, így ezek árazása is a nyugat-európai brókercégek pénztárcájához van igazítva, az ebből adódó többletkiadások valamilyen szinten beépülnek a lengyel ügyfelek költségeibe – magyarázta Olasz Róbert.

A Concorde szerint is érzékenyen érinti ugyanakkor a magyar brókercégeket az elszámolóház jelenlegi gyakorlata, amelynek alapján negatív kamatot számol fel a forinteszközökre. „A letétünket ott kell tartani, ez minden hazai tőkepiaci szereplőt érint, míg például Lengyelországban nem rakódik ilyen többlettétel a zlotyra” – magyarázza Olasz Róbert.

A nagyobb forgalom segíthet

A bukaresti tőzsde sajátossága, hogy jóval több bürokratikus kötelezettséget ír elő, mint a BÉT, és a tőzsdetagoknak évről évre számos bizonyítékát kell adniuk annak, hogy képesek eleget tenni a vállalt feladataiknak – magyarázza a román tőkepiac jellegzetességét a Concorde üzemeltetési és üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint a magyar tőzsde szabályozása sokkal nyitottabb és piacbarátabb, mint a román vagy akár a lengyel börze.

Horváth Péter szerint hosszabb távon a több kibocsátó és ezen keresztül a nagyobb forgalom is hozzájárulhat a tőzsdei kereskedési költségek mérséklődéséhez, így a magyar piac is profitálhatna abból, ha egyre több társaság jelenne meg a pesti parketten.