Márciusban muszáj a jegybanknak lépnie

A piac egyértelmű lépést vár, egyesek szerint a kiszorítandó likviditás egyszerű csökkentése már nem lesz elegendő. A lépés elmaradására nagyon heves gyengüléssel reagálna a forint, és emelkedhetne az infláció.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így 2016 májusa óta változatlan. A jegybank a további kamatkondíciókon sem módosított, az egynapos (overnight) betéti kamat továbbra is mínusz 0,05 százalék, az overnight hiteleszköz pedig 0,9 százalékon áll. A kamatdöntő ülés utáni közleménybe új elemek kerültek, ezek közül a legfontosabb, hogy „a monetáris tanács a márciusi Inflációs jelentésben értékeli a folyamatokat, amelyekre alapozva meghatározza, hogy milyen lépésekre van szükség az inflációs cél eléréséhez. Ha a kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a monetáris tanács kész minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni”. Az is újdonság a közleményben, hogy körképet ad a régióbeli jegybankokról: a csehek szigorítottak az elmúlt egy hónapban, míg a lengyel és a román központi bank nem változtatott a feltételeken. Lényeges hangsúlyozni, hogy a közleményben továbbra is megtalálható, hogy a fogyasztói árindex 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, majd az előrejelzési horizont második felében a

3 százalékos célon stabilizálódik, az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. A jegybanki prognózis szerint az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szint körül alakul, majd az év folyamán fokozatosan mérséklődik. A közleményben röviden a forintra is kitértek: a dollár tartós erősödése határozta meg a tőkeáramlást, így az előző kamatdöntés óta a forint is jelentős volatilitást mutatott, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott. Kikerült az értékelésből ugyanakkor az a rész, amely szerint az MNB a globális infláció mérséklődését várja.

A magyar gazdasági növekedés lassul, de a felzárkózás az euró­övezethez várhatóan továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik – olvashatjuk a kamatdöntés indoklásában. A Standard & Poor’s hitelminősítő stabilról pozitívra módosította a magyar adósbesorolás kilátását. Az intézet kiemelte, hogy a magyar bruttó hazai termék növekedése felülmúlta a várakozást, miközben a makrogazdasági egyensúlytalanságok mérsékeltek maradtak.

A lépés beharangozása után nem nagyon teheti meg a jegybank, hogy semmit nem lép, erre ugyanis nagyon heves gyengüléssel reagálna a forint, és az infláció is emelkedhetne – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Az adó­szűrt maginfláció lényeges mutató, ezt a közlemény is hangsúlyozta, de a fogyasztói árindexet sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a célt és a célsávot ehhez határozták meg. A szakértő szerint a 4 százalékos érték kulcsfontosságú, hiszen ez a toleranciasáv teteje, amely alá be kellene szorítani a drágulás ütemét. Márciusban megerősíthetik a devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának további csökkenését, valamint 10–15 bázisponttal emelhetik a kamatfolyosó aljának és tetejének (egynapos betéti, illetve hiteleszköz) kamatát. Regős Gábor aláhúzta: a lépésnek mindenképpen egyértelműnek kell lennie a piac számára, és szigorítási hajlandóságot kell jeleznie, a kiszorítandó likviditás egyszerű csökkentését a piac nem tartaná elégségesnek.

Akkor jöhet márciusban monetáris szigorítás, ha a múlt decemberi jegybanki inflációs prognózishoz képest az inflációs pálya felfelé tolódik, illetve erősödnek a felfelé mutató kockázatok – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A legvalószínűbb lépés az egynapos betéti kamat 10–15 bázispontos emelkedése – tette hozzá a szakértő. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idén fokozatosan csökkenhet a devizakamatcsere-ügyletek állománya, az alapkamat azonban 2021 negyedik negyedéve előtt nem emelkedik, a monetáris feltételek normalizálása lassú lesz. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint a márciusi kamatdöntéskor a kiszorítandó likviditást mérsékelhetik a jelenlegi, legalább 300–500 milliárd forintról. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban verbális intervenció­val stabilizálta az MNB a bankközi kamatokat és a forint árfolyamát.