Hullámvasúton a turisztikai papírok

A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat ­figyelembe véve a világgazdaság egyik legnagyobb ágazatáról beszélünk, hiszen a 2019-es évben csak ez a terület több mint 9 ezermilliárd amerikai dollárral járult hozzá a világ GDP-termeléséhez, ami meghaladja a 10 százalékos részesedést. Nem kérdés tehát, hogy mennyire fontos mind a világgazdaság, mind az egyes országok hazai össztermékének tekintetében, hogy a turizmus minél előbb talpra álljon. Ennek megfelelően vehetik ki részüket ezen vállalkozások a meghirdetett segítőcsomagokból is, ahogy például ez már meg is történt a Lufthansával, amely 9 milliárd eurós mentőcsomagot kapott a német államtól. Ám a pénzügyi segítségnél is sokkal fontosabb, hogy mikor indulhatnak újra a bevételt termelő tevékenységek, hiszen az igazi megmenekülést csak ez eredményezheti.

A piaci hangulat azonban elég változékony mostanában. Egyik héten a második hullám teljes figyelmen kívül hagyásával, az ősszel megérkező védőoltás reményében emelkednek a piacok, nem sokkal később a Fed óvatosságától megijedve érkezik az eladói nyomás a tőzsdékre. Ami pedig az elmúlt néhány héten egyértelműen kirajzolódott, hogy ezekben a változatos mozgásokban az egyik legérzékenyebb reakciót éppen a turizmussal foglalkozó cégek mutatják, hiszen itt valóban élet-halál kérdése lehet, hogy mikor indulnak újra az utazások és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások.

Az egyik szélsőséges példa a Hertz autókölcsönző esete, amely május 22-én csődvédelmet kért az amerikai szolgáltatásaira, miután nem tudott megegyezni a hitelezőivel. Ennek megfelelően a részvény árfolyama egy dollár alá esett. Június elején néhány kedvező piaci hír hatására a nominálisan olcsónak vélt részvényt 6 dollárig rántották fel három kereskedési nap alatt, majd hasonló gyorsasággal tért vissza a 2 dollár körüli szintre.

Ilyen szélsőséges mozgást persze keveset láthatunk, de az tény, hogy a legtöbb turizmushoz kapcsolódó cég érzékenyen reagál a hangulatra, illetve a járvány lefolyásával kapcsolatos várakozásokra. Látványos mozgásokat láthattunk a hajótársaságok részvényeinél is: nullára esett vissza a cégek bevétele, és a túlélésük is kérdéses lehet. A Royal Caribbean árfolyama például márciusban 85 százalékot zuhant, majd két hónapos oldalazást követően a májusi jobb hangulat több mint a duplájára emelte a részvények értékét. A legutóbbi aggodalmak azonban újra 25 százalékos árfolyamesést hoztak, hogy aztán e hét elején majdnem ilyen mértékű ralit láthassunk.

Nagyon hasonló, de talán valamivel visszafogottabb mozgásokat figyelhetünk meg egy-egy légitársaság vagy szállodalánc részvényének mozgásában. Példaként a Ryanair és a Hyatt Hotels említésre érdemes. A legnagyobb fapados légitársaság árfolyama márciusban megfeleződött, ahonnan májusban egy 65 százalékos árfolyam-felpattanás következett, hogy aztán június elején újra 30 százalékot veszítsen a részvény az értékéből. Ugyanez a hullámvasút a Hyatt esetében 65 százalékos eséssel indult, 60 százalékos emelkedéssel folytatódott, és átmenetileg egy 25 százalékos csökkenéssel zárult, ahol a befektetők újra keresni kezdték a jó beszállási lehetőséget.

Ami tehát ennek alapján elmondható, hogy a nagyobb kockázatot vállaló, vagyis jelentősebb nyereségi potenciálra vadászó befektetőknek érdemes kutakodniuk a turisztikához kapcsolódó szolgáltatók között, mert az egyértelműen látható, hogy itt van a legnagyobb árfolyam-emelkedési potenciál abban a pillanatban, amint a vírushelyzet végéhez közeledünk, de legalábbis ezt jelző hírek érkeznek a piacokra. Persze nem szabad elfeledkezni az ehhez kapcsolódó, lényegesen magasabb kockázatról sem.