Áprilisban történelmi csúcsra, 7266 milliárd forintra ugrott a lakosság látra szóló és folyószámlákon lévő betéti állománya. A növekedést a koronavírus-járvánnyal járó vásárlási korlátozásokkal, a lényegesen kevesebb nyitva tartó üzlet miatt visszaeső fogyasztással és az állampapír-lejáratok mellett a hitelezési moratóriummal is magyarázzák a piaci szakemberek.
Az állomány az előző havinál 4,6 százalékkal, 319,3 milliárd forinttal nagyobb.
Ekkora ugrásra legutóbb 2016 decemberében volt példa, azt a hónapot jó eséllyel az év végi jutalmak dobták meg.
Egy évvel ezelőtt, áprilisban még csak 6307 milliárdos állományt mért a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a növekedés ahhoz képest 15,2 százalékos volt. Egy évtizede ennek az összegnek az ötöde sem feküdt szabadon hozzáférhető lakossági számlákon.
Nagy kérdés persze, hogy a növekedés a következő hónapokban is folytatódik-e. Egyrészt a válság hatásaként a legtöbben áprilisban kerültek utcára, az ő kieső bérük akkor is ronthatja a megtakarítási statisztikát, ha a moratórium miatt továbbra sem kell fizetniük az aktuális törlesztőrészleteket.
A másik nagy kérdés, hogy az újranyitó boltok vonzása mennyire lesz erős, azaz milyen arányban futottak fel amiatt a látra szóló megtakarítások, hogy – kis túlzással – nem volt hol elkölteni a pénzt. Az MNB – miként a keddi kamatdöntés utáni tájékoztatón kiderült – azzal számol, hogy a moratórium miatt a háztartásoknál maradt pénzek jelentős része a fogyasztás oldaláról segíti majd a gazdasági növekedést.
Érdekesség, hogy a statisztika szerint az el nem költött, felszabadult vagy épp hiteltörlesztésből megspórolt pénzek egy része megjelent a hagyományos betéti piacon is:
az MNB statisztikái szerint március–áprilisban csaknem 30 százalékkal nőtt a banki lekötött betétek állománya
az utolsó vírus- és moratóriummentes hónaphoz, februárhoz képest.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
