Bár az év vége felé újból növekvő pályára állt a hitelfelvétel, a komolyabb tavaszi visszaesés miatt a legtöbb területen még nem igénylünk annyi hitelt, mint bő egy évvel ezelőtt. Az új igénylésű lakossági hitelek stagnáló tendenciát mutatnak, míg a vállalati hitelezésben komoly növekedést eredményezett a kedvező feltételeket nyújtó Növekedési Hitelprogram, írja a Hitelválasztó.hu.
2020. negyedik negyedévében mind a vállalati, mind a lakossági hitelezési állomány bővült,
utóbbinál 257 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk. Fizetési moratóriummal ez időben a lakossági hitelállomány 54 százaléka, a vállalati hitelállomány 39 százaléka élt.
Egy év alatt a vállalati hitelállomány 9,4 százalékkal nőtt, ezen belül a kkv-szektorban nagyobb arányú, 13 százalékos növekedés volt tapasztalható. Lakossági szinten ezt is meghaladó, európai szinten is kimagasló, 14,5 százalékkal nőtt meg a hitelállomány, amely elsősorban törlesztési moratóriumnak, és a babaváró hitelprogramnak köszönhető, ami jelenleg a lakossági hitelállomány 13 százalékát teszi ki. Az előrejelzések szerint ráadásul a következő hónapokban mind a vállalati, mind a lakossági ingatlanhitel, és személyi kölcsön igénylésben növekedést várnak a bankok.
A közleményben áll, hogy 2020 utolsó negyedévben megkötött új hitelszerződések összege 9 százalékkal alacsonyabb volt az előző év hasonló időszakához képest. Ez a visszaesés a lakáshitelezésen kívül valamennyi hitelterméket érintett.
Az utóbbi évben újonnan kiváltott lakáscélú hitelállomány egy tavaszi visszaeséstől eltekintve viszonylag stagnál,
negyedéves szinten 236-241 milliárd forint körül mozog. A babaváró kölcsön 24 százalékos visszaesést produkált, igaz ennek igénylése a bevezetés utáni időkben tetőzött. Az év legnagyobb vesztese a személyi kölcsön, ahol az új igénylések területén 44 százalékkal kevesebb összeget fizettek ki a bankok.
Az új kibocsátású lakossági hitelek esetében egy év alatt az igénylések darabszámában minden területen visszaesés történt: használt ingatlanok esetében 9,5 százalék, új ingatlanoknál 21,8 százalékos, személyi kölcsönnél 40 százalékos visszaesés történt.
Az átlagosan felvett összegek viszont a személyi kölcsön kivételével növekedtek.
Ez használt lakások esetén 16,2 százalékkal,11,9 millió forintra, új ingatlanoknál pedig 22,5 százalékkal, 16,3 millió forintra nőtt. Bár kevesebb tranzakció történt az ingatlanpiacon, az árak összességében növekedtek.
Mint írták, a vállalati szektort érintő hitelállomány növekedés elsősorban a Növekedési Hitelprogramnak köszönhető, amely a teljes vállalati hitelkibocsátás több mint felét, ezen belül a kkv-szektorban felvett hitelek körülbelül 90 százalékát biztosította. A Jegybank által támogatott, maximum 2,5 százalékos kamattal felvehető konstrukcióban vállalati hitelezésre 3000 milliárd forint lett elkülönítve, és ebből még mindig felhasználható 957 milliárd forint, a teljes keret egyharmada. A program keretén belül 1 év alatt több, mint 31 ezer kis-, és középvállalkozás jutott kedvezményes feltételekkel hitelhez. Az eddig folyósított hitelek több mint felét működési, és forgóeszköz hitelek tették ki, új beruházásokra a felvett hitelek harmada lett fordítva.
A vállalati szektor hitelezésének egy másik eszköze a Széchenyi Kártya Program, amely keretén belül kedvezőbb feltételű hitelkonstrukciók is igénybe vehetők.
2020 negyedik negyedévében a vállalatok 1155 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ez a 2019-es év hasonló időszakához viszonyítva 71 százalékos növekedést jelent.
A statisztikák alapján látható, hogy a legnagyobb visszaesés 2020 második negyedévében történt,
ahol a szabad felhasználású jelzáloghitelek kivételével az összes típus esetében az utóbbi másfél év legrosszabb mutatóit láthatjuk az újonnan kihelyezett hitelek esetén. Ez a visszaesés minden bizonnyal az első hullám, és a tavaszi korlátozások hatása. A nyári nyitás után ugyanis komolyabb növekedés történt, bár a járvány előtti szintet nem sikerült elérni. A közlemény szerint a számokból az is látszik, hogy a második, őszi hullám már korántsem vetette vissza annyira a lakosság hitelfelvételi kedvét, mint az első.
Arathatnak a likviditási hitelek
Korai még a harmadik hullám lezárásainak a vállalati hitelpiacra gyakorolt hatását meghatározni.
