Bajban a kazah bitcoin bányák – zuhan az árfolyam

Kazahsztán nem csak jelentős olajtermelő ország és a világ vezető urántermelője, hiszen tavaly a kriptobányászat terén is a világ élvonalába tört. 

Forradalom, zavargás, politikai bizonytalanság

Idén január 2-án tüntetéshullám indult  Zsanaozenben és Aktauban, az ország délnyugati részén, majd később továbbterjedt az ország többi részére. A demonstrációk az üzemanyag hatósági árának kivezetése miatt robbantak ki és a kormány lemondásához vezettek, de az országot három évtizeden keresztül teljhatalmú úrként vezető Nurszultan Nazarbajevet is megfosztották a pozíciójától a nagy hatalmú Biztonsági Tanács élén. Azóta a kormány kérésére az országba bevonultak rendfenntartói feladatok ellátása céljából az orosz katonák is és több híradásban is beszámoltak lövöldözésekről. Egyelőre teljesen bizonytalan hová fajul a helyzet, milyen következményei lesznek a zavargásoknak.

Kazahsztán hatalmas a kriptobányászat terén

Kazahsztán tavaly népszerű bányászati ​​központtá vált, miután a szomszédos Kína szigorította az e tevékenységre vonatkozó szabályokat. A kínai hatóságok szerint a fellépésre azért  volt szükség , mert a bitcoin bányászat nagyon nagy mértékű energia fogyasztással jár, és ez veszélyeztette az ország szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek hatására pedig a bányászat áttevődött az ezt a kérdést kivételesen liberálisan kezelő Kazahsztánban. 

A kriptovaluta bányászata egy bonyolult folyamat, amelynek során új érmék kerülnek forgalomba. A bányászathoz nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, amelyek bonyolult matematikai rejtvényeket oldanak meg, hogy új „blokkot” hozzanak létre a blokkláncon. Jelentős számítógép-teljesítményt és elektromos áramot igényel, és Kazahsztán gazdag energiaforrásaival vonzó alternatívává vált Kínával szemben a bányászok számára.

A Cambridge Center for Alternative Finance adatai szerint a globális bitcoin-hálózat több mint 18 százaléka már Kazahsztánhoz volt köthető tavaly augusztusban – ez volt a legutóbbi hónap, amikor adatok álltak rendelkezésre. Ezzel világszinten a második helyre lépett az Egyesült Államok után. A hálózati értéke, az úgynevezett hasrate a kriptovaluta bányászatához felhasznált teljes számítási teljesítményre vonatkozik a CoinDesk szerint. Minél több bányász van a hálózaton, annál nagyobb számítógépes teljesítményre van szükség az új bitcoin bányászásához. A hashrate csökken, ha a bányászok kiszállnak a hálózatból, ami elméletileg megkönnyíti a megmaradt bányászok számára az új érmék előállítását.

Az országban kitört tüntetéshullám miatti bizonytalan politikai helyzet nyomán még mindig nem világos, hogy mikor állítják helyre az internetes szolgáltatásokat Kazahsztánban, így a szakértők szerint nehéz megmondani, mennyire fogják mindezt megérezni a kriptobányászok. A Netblocks internetes monitor szerint a helyi internetes hálózat péntek reggel már órája le volt zárva.

Brutális visszaesés után jöhet a fellendülés?

Alig néhány órával az internet kiesése után az ország hashrate mutatója 12 százalékot esett – tweetelte Larry Cermak, a The Block kriptográfiai webhely kutatási alelnöke. A befektetők egyre idegesebbek. Egyetlen bitcoin ára 42 000 dollárra esett pénteken, ami tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szint. Elemzők szerint a felkelés nagyon ártott az országba települ kriptobányászoknak, és feltételezésük szerint sokan dönthetnek úgy, hogy keresnek egy stabil politikai háttérrel rendelkező országot, ahol kiszámíthatóan folytathatják tevékenységüket. 

A Nexo kriptokereskedelmi, és hitelezési platform alapítója a kazahsztáni eseményektől függetlenül úgy véli, hogy akár 100 ezer dollárig is drágulhat a bitcoin az év közepére. A digitális arany nagyjából 12 ezer dollárral zárta feljebb az elmúlt évet, mint amilyen szinten nyitotta 2021-et.  

Tavaly is nagyon ugrándozott a Bitcoin ára

A jelentős erősödési hullámok mellett extrém volatilitás is jellemezte a Bitcoin tavalyi évét. Míg 2021 januárjában 32 ezer dollárt kellett adni egységéért, addig az idei évet csaknem 46500 dolláros kurzuson kezdte, azonban nem tettek jót a kazahsztáni zavargások az árfolyamnak, ugyanis pénteken délelőtt 42 ezer dollár körül alakult a jegyzés. A belső-ázsiai ország eddig, – az olcsó energiaárak miatt – jelentős bányaközpont volt, így tehát a kriptopiaci szereplők kiemelten figyelik az eseményeket.

A múlt évben sok tényezőnek köszönhetően is felfigyelhettek a befektetők a kriptoeszközökre. Egyfelől a Bitcoin piacának esetleges szabályozásáról szóló hírek még akkor is sokak számára vonzóvá tehették a nagy emelkedésekkel kecsegtető kriptoeszközöket, ha eddig semmiféle konkrét regularizációról sem született döntés. Emellett a meglóduló infláció is terelte a tőkét a kriptoeszközökhöz, ugyanis a befektetők kimagasló hozamokat reméltek a digitális piacon. 

Az ETF-ek a Bitcoin rakétái

Az elfogadottság irányába hathatott az is, hogy számtalan véleményvezér, köztük Elon Musk Tesla-vezér is érvelt a bitcoin mellett, illetve nagybankok, és a PayPal is nyitott a kriptoeszköz felé. Elon Musk tovább is merészkedett, fizetőeszközként fogadta el a bitcoint a luxus elektromos autókért cserébe, aztán hetekkel később a kriptobányászat energiafaló jellege miatt felhagyott ezzel, jelentős zuhanást okozva a kriptoeszközök körében. Látható tehát, hogy az extrém volatilitáson kívül sok tényező húzta a kriptoeszközök népszerűsödését.

Antoni Trencsev, a Nexo társalapítója a CNBC-nek azt mondta, év közepére 100 ezer dolláros bitcoint vár, és arra is emlékeztetett, hogy míg a Dow, és a Nasdaq tőzsdeindexek 18 százaléknyit, az S&P 500 27 százalékot erősödött, addig a Bitcoin árfolyama lekörözte a mutatókat, és 60 százalékot ment fel a járvány időszaka alatt. Trencsev szerint intézményi befektetők is felfigyeltek a kriptopiacra, ami nagy tőkebeáramlást hoz magával. Emellett véleménye szerint továbbra is megmarad az „olcsó pénz”, a likviditásbőség időszaka, ami szintén hajthatja a Bitcoin árfolyamát.

Ha pedig más oldalról nézzük, már elindultak a bitcoin ETF-ek, azaz a digitális arany mozgását követő tőzsdén jegyzett befektetési eszközök, amik jelentősen megkönnyítik a kriptopiachoz való hozzáférést, ugyanis az érdeklődő befektetőnek nem kell külön kriptotőzsdén regisztrálnia, így nem kell egy újabb platformon üzletelnie, hanem a megszokott kereskedési környezetében tudja lekövetni a Bitcoin árfolyamváltozását.

A kriptopénzek lehetnek menekülőeszközök, de be is omolhat az árfolyamuk

A vélemények azonban messze nem egységesek, például a Sussexi Egyetem pénzügy professzora rendkívül pesszimista. Carol Alexander 10 ezer dolláros bitcoinnal számol idén, ami azt jelentené, hogy a digitális eszköz esése nagyobb lenne, mint amennyit az elmúlt években összesen drágult. Úgy érvelt, hogy a kriptopiac szabályozásának elhúzódása, és az extrém ármozgások miatt egyre kevesebben veszik majd a digitális eszközöket.

A Goldman Sachs sem zárja ki a 100 ezer dolláros bitcoint. Úgy vélik, ha a legnagyobb kriptoeszköz meg tudja őrizni értéktároló – menekülőeszköz jellegét, akkor nagy tér nyílik a további emelkedésre. Becslésük szerint a mostani árfolyamokon 700 milliárd dollár körüli a Btc piaci kapitalizációja, azaz az értéktároló piac ötödét birtokolhatja, ugyanis a befektetésre rendelkezésre álló arany mennyiségét 2,6 milliárd dollárra becsülik. Ha ez az arány a feltevésük szerint 50 százalékra nőne az elkövetkező öt évben, akkor a 100 ezer dolláros árat is elérheti a bitcoin egysége.