Ahogy a VG korábbi cikkében már jeleztük, jelentős mértékben átalakulnak az állampapírpiaci preferenciák, elsősorban a Magyar Állampapír Plusz rovására. A trendet alátámasztja az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) szokásos havi jelentése is, amelyből kiderül, február végén a lakossági állampapírok állománya 10 224 milliárd forint volt, vagyis két hónap alatt 214 milliárdos bővülés történt. 

Nagyon mentek a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP). A befektetők látványosan ezt az inflációkövető megtakarítási formát favorizálták, az év első két hónapjában 246 milliárd forintért vásároltak. A jelenleg értékesítés alatt lévő hosszú PMÁP (2028-ban jár le) az első évben 6,6 százalékos kamatot fizet. 

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ezek a vásárlások nem jelentették kizárólag „új pénz” megjelenését az állampapírpiacon, a lakosság láthatóan elkezdte átrendezni a portfóliókat, ennek jele például, hogy az éveken át szuperállampapírnak tartott MÁP+-állomány 117,5 milliárd forinttal, 5829 milliárdra csökkent. A nyomdai úton előállított MÁP Pluszt még vették a postákon, február végén 435 milliárdos volt az állomány. 

Az Egyéves Magyar Állampapírból a múlt hónap végén 1059 milliárd forint volt a lakosságnál, ez fillérre megegyezik azzal, amennyi a magyarok BÉT-en jegyzett részvényeinek január végi értéke volt. Az ÁKK februárban 146 milliárd forint összegben vásárolt vissza lakossági papírokat az azokat forgalmazó bankoktól. 

A külföldi befektetők állampapír-állománya februárban 86,8 milliárd forinttal növekedett az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány zöme, 4810,8 milliárd forint államkötvény, és mindössze 37,4 milliárd a diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje február végén 6,4 év volt, amely kissé emelkedett az előző hónap végéhez képest.