Ez az árhullám még nem a háborús infláció
Putyin háborújával magyarázzák a 40 éves csúcsra futó, 8,5 százalékos márciusi inflációt az amerikai Fehér Házban. Ám a Wall Street Journal arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek és energiaárak nélkül számolt maginfláció is 6,5 százalék volt év per év alapon, és a szolgáltatások energiaárak nélkül számított inflációja is 4,7-es. Márpedig ez az inflációs trend már Biden elnökségének kezdetén begyorsult.
Az amerikai tőzsdei lap szerint ezt az inflációs hullámot nem Moszkvából gerjesztik, hanem Washingtonban fűtik.
A tartós inflációs hullám abból adódik, hogy túl sok pénz áll szemben túl kevés áruval. Vagyis a felduzzadt szövetségi költségvetés és az ultra laza monetáris politika fűti az árakat. Már Trump elnök bedobott 2020 decemberében egy 900 milliárd dolláros Covid-segélycsomagot, amit Biden elnök 2021 márciusában megfejelt 1900 milliárddal. Miközben a jegybank szerepét betöltő Fed továbbra is negatív reálkamattal dolgozik.
A piacok kedden lazán fogadták a inflációs jelentést. Egyrészt az elnök környezete már „diszkontálta” a hírt, másrészt, a befektetők abban bíznak, ez már az inflációs plató. Ám az amerikai munkavállalóknak 2,7 százalékos reálbércsökkenéssel kell szembenézniük egy kifeszített munkaerőpiacon.
A Fed már megkezdte a kamatemelési ciklust, s éppen nekiveselkedik a 9000 milliárd dolláros mérleg leépítésének. Miközben a 6,5-es maginfláció is több mint háromszorosa a Fed 2 százalékos inflációs céljának. Kérdés, hogy a 2023-ra márciusban kitűzött 2,8 százalékos kamatcsúcs elegendő lesz-e az árhullám megfékezésére. Miközben egy túl magasra pakolt kamatgát az amerikai gazdaságot is recesszióba kényszerítené.
