Lejtmenetben is keresnek a tőzsdeüzemeltetők

A növekvő inflációs és kamatemelési félelmek mellett a kelet-európai háború réme is aggasztja a befektetőket, akik a korábbinál sokkal kiszámíthatatlanabbá váló, borúsabb piaci környezetben újult erővel tódultak az év eleje óta a parkettekre. Ugyan a részvénypiacokra továbbra is nagy nyomás nehezedik, az indexek többségének pedig esélye sem volt kiheverni az eladói hullámokat, a régiós börzéket üzemeltető cégek így is nagy hasznot húztak az ismét aktivizálódó tőzsdézőkből.

A Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) duplázódott a kereskedési volumen az első negyedévben, a helyi részvények így első alkalommal cseréltek gazdát egymilliárd eurót meghaladó összegben. A piaci nyüzsgés a brókercégek mellett kapóra jött a tőzsdét működtető BVB-nek is, amely mintegy 60 százalékkal, 15,6 millió lejre – 1,2 milliárd forintra – ugró bevételt könyvelhetett el az időszakra. Mivel a kiadások csak távolról követték a forgalom bővülését, az üzemi eredmény soron éves alapon hétszeres, de még a tavalyi utolsó három hónaphoz képest is ötszörös javulásról számolhatott be a társaság. Az 5,4 millió lej nettó nyereség pedig a tavalyi bő két és félszeresére hízott. A BVB és egyben a román tőkepiac kilátásait tovább javítja, hogy március végétől öt újabb helyi társaság részvényei kerültek be az FTSE Russell fejlődő piaci indexeibe, emellett a jövő évtől jelentős adócsökkentés is ösztönzi majd a román kisbefektetőket az aktívabb kereskedésre.

Keleti szomszédunk példája nem egyedülálló. A zágrábi tőzsdén a tavalyinál csaknem 90 százalékkal több pénzt vittek parkettre a kereskedők az év elején, az ugyancsak a Zágrábi Értéktőzsde csoporthoz (ZB) tartozó ljubljanai börze részvényforgalma pedig harmadával bővült. A fokozott befektetői érdeklődés jócskán feljavította a két ország tőzsdéit üzemeltető horvát társaság eredményét is. A ZB bevételei több mint negyedével ugrottak meg az időszak alatt, a 7,89 millió kunás – 400 millió forintos – forgalom ezzel már az ugyancsak kiemelkedő, két évvel ezelőtti, pandémia eleji szinteket idézi. Az EBITDA ezzel párhuzamosan 76 százalékkal pattant fel, a profit soron pedig a duplázás is sikerült, a közel egymillió kuna nettó nyereség 10 százalékkal magasabb volt a 2020-asnál is.

A régióban a legnagyobb súlyú lengyel tőzsde üzemeltetője, a GPW május végén ismerteti első negyedéves pénzügyi mutatóit, a tavalyihoz hasonló, rekordközeli első háromhavi kereskedési volumen alapján itt is kiemelkedő eredményre van kilátás.

A pesti parketten a bukarestihez hasonlóan kétszeresére szökött fel a forgalom, ám azt még nem tudni, hogy az 1592 milliárd forintos volumenből mennyit profitált a Budapesti Értéktőzsde. A huzamosabb ideje tőzsdére készülő operátor ugyanis – a nyilvános kibocsátóktól megkövetelt szigorúbb transzparencia hiányában – csak fél- és egész éves jelentést közöl.

A turbulens tőkepiaci környezetben Nyugat-Európában is kifizetődött a tőzsdeüzemeltetés. A Deutsche Börse AG forgalma negyedével, az EBITDA-ja és adózott nyeresége pedig harmadával bővült az év elején, az utóbbi ezzel átlépte a 420 millió eurót. A kiemelkedő befektetői aktivitás és a vezetőség reményeit is messze túlszárnyaló évkezdés miatt a Börse a korábbinál is magasabb, 3,8 milliárd eurót meghaladó árbevétellel és 2,2 milliárd feletti EBITDA-val kalkulál idén.

A kontinens másik meghatározó üzemeltetője, a London Stock Exchange Group a magas ügyfélmegtartási aránynak, valamint az adat- és elemzési szolgáltatások iránti kereslet megugrásának köszönhetően ellensúlyozni tudta az orosz–ukrán háború következtében keletkező bevételkiesést (az invázió megkezdése után számos Londonban jegyzett orosz részvény kereskedését felfüggesztették), forgalma így 6 százalékkal, 1,73 milliárd fontra gyarapodott, adózás előtti eredménye pedig 40 százalékkal bővült.