Kora délutánra sem enyhült az eladói nyomás a Mol részvényein, a kurzust 3,2 százalékos mínuszba, egészen 2960 forintig rántották le a befektetők, ez pedig a BUX teljesítményére is rányomja a bélyegét.
Az olajtársaság piacán a lehetséges orosz olajembargó aggaszthatja a befektetőket, hírek szerint ugyanis az energiahordozókra vonatkozó szankciók tekintetében közelednek az álláspontok az uniós tagállamok között. Így akár még a héten megegyezés születhet azokról.
A kiszivárgó – és készpénznek még nem tekinthető – információk alapján nagy valószínűséggel még az év végéig, vagy egy bizonyos árszint alatt lehetne orosz kőolajat vásárolni. Az Erste Befektetési Zrt. kommentárja szerint az előbbi forgatókönyv negatívan érintené a Molt, míg a második eset nem feltétlenül.
A bankház ezzel együtt úgy látja, a magyar cégnek most jelentős előnye származik abból, hogy olcsó orosz ural típusú kőolajat dolgoz föl, míg a késztermékek ára (az árstopon kívül) a brent olajból előállított termékek árához igazodik. Erről pénteken láthatunk majd adatokat, a társaság ekkor teszi közzé első negyedéves eredményét. Az elemzői konszenzus rekordszintű, 313 milliárd forintos CCS EBITDA-eredményt vár a társaságtól.
Az Erste elemzője szerint a Mol az Adria vezetéken keresztül tud kőolajat venni, sőt még az urali keverékhez hasonlóra is szert tehet, de nyilván jóval drágábban, mint jelenleg. Az olajembargóval kapcsolatos hír így inkább negatív a Mol számára, főleg azzal együtt, hogy a magyar olajcég szerint évekbe és több százmillió euróba kerül átállni más típusú olaj feldolgozására.
A lengyel ellenzék nem nézi jó szemmel a Mol terjeszkedését
Közben zajlik az élet Lengyelországban is, ahol jelentős terjeszkedés előtt áll a Mol. A lengyel törvényhozás felsőháza, a szenátus – ahol az alsóházzal ellentétben az ellenzéknek szűk többsége van – a múlt héten elfogadta az állami vagyongazdálkodásról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezetet, amely megakadályozná a két, részben állami tulajdonú helyi energiacég, a PKN Orlen és a Lotos egyesülését.
A javaslat törvényerőre emelkedése esetén a Mol nem tudná átvenni azt a fúzió miatt kiárusított 417 lengyel benzinkutat, melynek megvásárlásáról januárban kötött megállapodást a lengyel és a magyar fél. Ennek ugyanakkor meglehetősen csekély az esélye, a törvénymódosítást ugyanis a parlament alsóházának is el kellene fogadnia, ahol viszont a tranzakció mellett elkötelezett kormánypártnak van stabil többsége.
Magabiztosan nyilatkozott az ügyletről múlt pénteken Daniel Obajtek PKN-vezér is, szerinte az Európai Bizottság már májusban jóváhagyhatja a két lengyel cég fúzióját, amely így júniusban vagy júliusban le is zárulhat.
A ma délután is tartogathat még izgalmakat a Mol piacán, a társaság ugyanis várhatóan ma közli az áprilisi finomítói és vegyipari árrésekre vonatkozó adatokat. Márciusban rekordmagas, hordónként 33,7 dolláros finomítói marzsokkal dolgozhatott a társaság, döntően a jelentős uraldiszkont miatt.
