Valóságos lavinát indított el a pénteken közzétett, vártnál erősebb júliusi munkaerőpiaci jelentés a Wall Streeten, a dollár meredek emelkedésbe kezdett, egy euróért már újra csak 1,02 zöldhasút adtak, míg a kincstárjegyek árfolyama beesett, azaz a hozamok emelkedtek, az S&P 500-as részvényindex pedig az előző napi záróértéke alatt nyitott.
A Bloomberg szerint a jelentésből az olvasható ki, hogy a munkaerő iránti mohó étvágy különösen a munkaerőhiánnyal küszködő szolgáltató szektorban mutatkozik meg. Az új állások száma főként a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az egészségügy, valamint a szakmai és üzleti szolgáltatások szektorában növekedett.
A számadatok, kiváltképpen a bérek lendületes emelkedése, a könyörtelen inflációs nyomást is demonstrálják, és vélhetően az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elszántságát is tovább acélozzák, hogy a nagy kamatemelések útján maradjon, ami a dollár erősödése, a kötvényhozamok növekedése és a részvények árfolyamcsökkenése irányában hat.
Az átlagos órabér ugyanis 0,5 százalékkal nőtt júliusban az előző hónaphoz mérten, a júniusi 0,4 százalékos emelkedés után, éves bázison pedig már második hónapja emelkedett 5,2 százalékkal. Ez a növekedési ütem azt jelzi, hogy az inflációs nyomás még jó ideig fennmarad, ami aggaszthatja a Fed döntéshozóit.
Ezek után minden bizonnyal 75 bázispontos kamatemelés kerül az asztalra a nyíltpiaci bizottság következő ülésén
– mondta Randall Kroszner, a The University of Chicago Booth School of Business közgazdászprofesszora, a jegybank egyik korábbi regionális kormányzója a Bloomberg Televízióban. „Nemcsak a bivalyerős hanem a vártnál erősebb bérnövekedés miatt is” – tette hozzá.
Mind a fizetések, mind a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre.
Ráadásul még az olyan kamatérzékeny ágazatokban, mint például az építőipar, sem volt semmi jele a munkaerő-kereslet lehűlésének. A jövőben a munkaerő-felvételnek – ide vagy oda – mégis lassulnia kell, mivel a munkáltatóknak egyre nehezebb lesz munkaerőt találniuk.
Bár vannak még tartalékok, hiszen a munkaerőpiaci részvételi ráta – a népességen belül a dolgozó vagy munkát keresők aránya – 62,1 százalékra csökkent, ami az idei év legalacsonyabb értéke, és a tizenévesek körében tapasztalt erőteljes visszaesés következménye. A 25–54 év közötti munkavállalók aránya viszont nőtt.
