Továbbra is bottal üthetik 40 milliárd dollárra tehető veszteségük nyomát a Porsche 2008-as, végül kudarcba fulladt Volkswagen-felvásárlási akciója nyomán hatalmas károkat elszenvedett fedezeti alapok és magánbefektetők, hiszen az alsó-szászországi Celle tartományi bírósága – akárcsak a többi német bíróság a korábbi eljárások végén – pénteken elutasította a próbapert indító 42 felperes keresetét.

porsche vs volkswagen
Fotó: pinterest

A Porsche és a Volkswagen közt lejátszódott, a gazdaságtörténet legnagyobb kiszorítási akciójaként hírhedtté vált, és a rossz oldalon álló befektetők számára tragikus eredménnyel végződő piaci küzdelem áldozatai ebben a perben ugyan „csupán” 5,4 milliárd eurós kártérítést követeltek, ám ha sikerrel jártak volna, láncreakcióként indulhattak volna meg a további eljárások.

A bíróság szerint azonban a felperesek nem bizonyították, hogy a Porsche SE szándékosan megtévesztette volna a befektetőket.

Az ügy előzményei a 2008-as pénzügyi világválságig nyúlnak vissza, arra az időre, amikor az amerikai Lehman Brothers befektetési bank összeomlását követően világszerte pánikszerűen szórták a részvényeket, és a piacok a jelenlegihez hasonló katasztrofális állapotba kerültek.

Abban az évben, egy álmos októberi vasárnapon, egészen pontosan október 26-án jelent meg a következő közlemény:

A pénzügyi piacokon tapasztalható drámai torzulásokra tekintettel a Porsche Automobil Holding SE a hétvégén úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Volkswagenben szerzett részvény- és fedezeti pozícióit. A múlt hét végén a Porsche tulajdonában a Volkswagen törzsrészvények 42,6 százaléka állt, ezen felül pedig további 31,5 százalékot tart a Volkswagen törzsrészvényeire vonatkozó opciókban, mindez összesen 74,1 százalékot tesz ki.

A közlemény hihetetlen pánikot váltott ki a Volkswagen-részvények gyengülésére játszó sortosok táborában, akik a részvények nem kevesebb, mint 12 százalékát sortolták, hiszen mindez azt jelentette, hogy mivel tudvalevőleg Alsó-Szászország tulajdonában állt a VW-részvények 20 százaléka, további 5 százalék pedig a különböző indexalapok birtokában volt, gyakorlatilag nem maradt a piacon olyan megvásárolható részvény, amivel lezárhatták volna pozíciójukat, azaz egy pillanat alatt leesett nekik a tantusz, hogy megkezdődhet a kiszorításuk.

A sikeres sortoláshoz ugyanis a részvényeket kölcsön kell venni, amelyeket aztán a spekulánsok abban a reményben adnak el, hogy később olcsóbban juthatnak hozzájuk. Az árfolyamkülönbséget zsebre vágják, a részvényeket pedig visszaadják a kölcsönadónak.

Mivel azonban ebben az esetben alig maradt részvény a piacon, egyértelmű volt, hogy az összes sortos számára lehetetlenné vált a visszavásárlás, ergo a kereslet és kínálat között hatalmas differencia alakult ki.

Pedig olyan szépen indult a spekuláció, hiszen amikor 2006-ban a Porsche elkezdte a Volkswagen-részvények felhalmozását, azzal felhajtotta az árfolyamot, amit a profi befektetők joggal értékeltek túlzottnak. A Volkswagen ugyanis masszívan el volt adósodva, a 2007-től kibontakozó globális krízis következtében pedig ráadásul az új autók iránti kereslet is összeomlott.

Aztán 2008 márciusában a Porsche megerősítette, hogy nem akar 75 százalékos vagy afeletti részesedést a VW-ben, aminek a sikere – indokoltak – Alsó-Szászország pakettje miatt eleve rendkívül valószínűtlen lenne. Így aztán ment tovább a sortüzlet, egészen a vasárnapi bejelentésig.

Ami viszont azután történt, a sortosok legvadabb rémálmait is felülmúlta. Hirtelen minden pácba került spekuláns rávetette magát arra a kevés Volkswagen-részvényre, ami még elérhető volt. 

A kurzus két nap alatt 211 euróról ezer euró fölé száguldott, a Volkswagen néhány napra a világ legértékesebb tőzsdei vállalatává vált, maga mögé utasítva az addig egyeduralkodó ExxonMobilt is.

Az ötszörösére emelkedő árfolyam miatt a BaFin, azaz a német tőzsdefelügyelet bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció gyanújával indított eljárást. A Porsche ellenben cáfolt, 

azok a felelősök, akik hatalmas összegekkel spekuláltak a Volkswagen részvényei ellen

 – mondták.

Végül mégis megkönyörült a pórul járt befektetőkön, és a VW-részvények 5 százalékát – persze hatalmas üzletet csinálva – a piacra zúdította. A részvények négy nap alatt 58 százalékkal zuhantak, egy hónappal később pedig már 70 százalékkal jártak a csúcs alatt.

Az enyhülés ugyanakkor már sokaknak túl későn jött. 

A fedezeti alapok menedzserei szó szerint sírva telefonáltak

- mondta a kritikus napokra visszaemlékezve egy londoni elemző, míg más fedezeti alapok vezetői 

az arcunkba robbanó atombombához

hasonlították a Porsche vasárnapi bejelentését és szabályos „vérfürdőként” jellemezték az azt követő fejleményeket.

A Porsche azonban hatalmas összegeket keresett, a rossz nyelvek szerint az akkoriban még önálló befektetési cégként működő Merill Lynch 35 milliárd dolláros hiteléből finanszírozott tranzakciósorozatnak köszönhető, hogy a Porsche kijött az adósságcsapdából, bár a felvásárlási csatát végül a Volkswagen nyerte meg és szervezetébe integrálta a sportkocsigyártót, amelyet – micsoda egybeesés – most csütörtökön vezettek be a frankfurti börzére.

Telibe trafálta az optimális kibocsátási árat a Porsche

A luxus-sportkocsigyártó piaci kapitalizációjával maga mögé utasítja a Mercedest és a BMW-t