Százhúsz dollárra emelkedhet az olajár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár a keddi rakétatámadások híre előtt kongatták a vészharangot az elemzők, akik szerint az év végéig hordónként 120 dollárra ugorhatnak a nyersolajjegyzésárak, azaz a jelenleginél 30 százalékkal magasabbakra kell felkészülni. Könnyen lehet, hogy nem csak átmenetileg.
A keddi háborús fejleményekre gyorsan reagált az árupiac, azon belül a Brent és a WTI, az árfolyammozgások azonban végül nem haladták meg az 1 százalékos mértéket napon belül.
A jelek szerint azonban jókora drágulásra és tartósan magas árakra kell számítani, bár június óta folyamatosan csökkentek az árak, egyre több tényező lép fel, amely ezt a trendet a visszájára fordíthatja – írta a Business Insider.
Becsléseink szerint a nyersolaj hordónkénti ára év végéig 120 dollárra fog emelkedni, és nem is valószínű, hogy a következő két évben ez csökkenni fog
– jelezte Livia Gallarati, az Energy Aspects elemzője, aki szerint jelentős mértékű, hosszan tartó áremelkedésre kell berendezkedni.
A nemzetközi energiapiac rengeteg problémával küszködik, és a közeljövőben ezek sora csak nőni fog. A tengeren szállított orosz olajra vonatkozó uniós szankciók december 5-én lépnek életbe.
„Európa legnagyobb energiabeszállítójának a kiesése nagyot fog emelni az olajárakon, és ez a trend tovább folytatódhat februárban, amikor a behozatali tilalmat kiterjesztik a feldolgozott olajtermékekre is, például a gázolajra, ahol már most borítékolható a jelenleginél is magasabb ár” – mondta az elemző.
A tengeri olajszállítás helyett (a tilalom a vezetékes szállításra nem vonatkozik) az Egyesült Államokból vagy a Közel-Keletről behozott olaj kézenfekvő alternatíva lehet, viszont itt számolni kell azzal, hogy a nagyobb távolság miatt a szállítási költségek is emelhetnek az árakon.
Ráadásul az Egyesült Államok és az OPEC+ országok is rátesznek egy lapáttal a fennálló bizonytalanságra. Szaúd-Arábia néhány hete kijelentette, hogy a Nyugat problémáit nem nekik kell megoldaniuk, és a Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége október elején már a napi termelés 2 millió hordós visszavágásáról döntött. Az USA ellenben a saját stratégiai készletéből egyre többet visz ki a piacra, hogy kordában tartsa az üzemanyagárakat.
Közben Oroszország nyersolajtermelése napi félmillió hordóval kevesebb, mint egy éve, és akár másfél millióval is lejjebb kerülhet jövő év elejéig, mivel a szankciók miatt az orosz olajfinomítók alacsonyabb kihasználtságon dolgoznak – az Energy Aspects várakozásai szerint.
Azonban nem az orosz az egyetlen szankció alá eső piac, amely nagy hatással van az energiaárakra. Oroszország mellett Venezuela ellen is szankciók állnak fenn, amelynek a 300 milliárd hordós nyersolajtartaléka a legnagyobb a világon, miközben Irán kőolajkészlete a negyedik a sorban. Ezek egyesével is nagy gazdasági próbatételt jelentenek, és egyszerre hatalmas nyomást fektetnek a globális olajkínálat alakulására.
A kínálat egyre csökken a piacon, miközben a kereslet alig változik. A koronavírus alatt Kína lezárása jó hír volt Európának, de a világ második legnagyobb gazdasága már az újranyitást tervezi. Ha teljes erővel visszatérnek a piacra, az árak még magasabbra szállhatnak 2023-ra.
