Németország nem tagja a Five Eyes hírszerző közösségnek (Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland), de Berlin érzékeny információkat kap ezektől az országoktól, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ezért komoly aggodalmat kelt a német kémbotrány.
Szigorúan titkos, rendkívül érzékeny információkhoz juthatott az ukrajnai háborúról az a magas rangú német hírszerző tiszt, akit a múlt héten tartóztattak le, és
azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett
– értesült a The Wall Street Journal. A berlini ügyészek azt vizsgálják, hogy az anyagot megosztotta-e Moszkvával, míg amerikai és brit tisztviselők megpróbálják meghatározni a lehetséges károk mértékét Ukrajnában és másutt.
A feltételezett kém, Carsten L. jelfelderítő, a német szövetségi hírszerző szolgálatnál (BND)
elektronikus megfigyelést végzett,
és részlege együttműködik az amerikai nemzetbiztonsági ügynökséggel (NSA) és a brit kormányzati kommunikációs központtal (GCHQ).
A BND megerősítette a letartóztatás hírét, de nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva nem kommentálta, ahogy az NSA és a GCHQ sem.
Carsten az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírszerzési információkon dolgozott,
beleértve a német katonai műholdak által gyűjtött anyagokat is. Részlege feldolgozta az Oroszországból és Ukrajnából származó minősített hírszerzési információkat, amelyeket más nyugati kémügynökségek szereztek elektronikus eszközök, a telekommunikáció és a műholdas képtovábbítás lehallgatásával.
A 6500 fős BND a háború kezdete óta Oroszországra és Ukrajnára összpontosítja hírszerzési és elemzési tevékenységét, de hagyományosan aktív a Balkánon, a Közel-Keleten és Afrikában is.
A BND az év elején kapott tippet a feltételezett kémről egy szövetséges hírszerző szolgálattól. Egy belső vizsgálat után az ügyet átadták a szövetségi ügyésznek, aki a múlt héten elrendelte a férfi letartóztatását.
Ilyen szintű behatolásra utoljára 1961-ben volt példa,
amikor a BND egyik magas rangú alkalmazottja a Szovjetuniónak kémkedett, s leleplezett 100 CIA-ügynököt.
Az európai kémelhárítók április elején Párizsban találkoztak, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki az orosz kémkedés elleni küzdelemre. A találkozót követően az európai kormányok 600 orosz tisztviselőt utasítottak ki országaikból, köztük 40 diplomatát Németországból. Oroszország azóta az úgynevezett alvóügynökök aktiválásával és informális kollaboránsok alkalmazásával, valamint köztisztviselők, üzletemberek, tudósok és mások kémkedésre való toborzásával próbálják ellensúlyozni a veszteséget – állítják nyugat-európai tisztviselők.
