Nyomot hagyott a Magyarországról behurcolt szalmonellafertőzés a világ legnagyobb minőségi kakaó- és csokoládégyártójának teljesítményén. A svájci Barry Callebaut termelése a novemberrel zárult pénzügyi negyedévben 5,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szintről, azaz 610 ezer tonnáról 570 ezer tonnára. A csökkenésért a Barry Callebaut legnagyobb, a belgiumi Wiezében lévő feldolgozójában történt kényszerleállás okolható.
Mint arról beszámoltunk, júliusban szalmonellával fertőzött szójalecitin-szállítmány érkezett Wiezébe a Vandamme komáromi gyárából, emiatt a fertőzött készleteket meg kellett semmisíteni. A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság (Nébih) kiterjedt vizsgálata azonban megállapította, hogy a zárt rendszerben készülő komáromi élelmiszer-alapanyag nem tartalmazott szalmonellát, ellenben az egyik tételt Belgiumba szállító tartálykocsi belsejében kimutatták a baktérium jelenlétét.
Mivel a szállítmányozó vállalat többi tartálykocsijának vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vélelmezhetően
egyedi, elszigetelt esetről lehetett szól, a fertőzés az állományjavító élelmiszer-adalékként használt szójalecitin berakodásánál történhetett.
A többek között a Nestlé és a Unilever számára csokoládé-alapanyagot további felhasználásra szállító Barry Callebaut az ezzel járó kiadásait is érvényesítette az időközben megemelt továbbértékesítési áraiban – aminek közvetett hatásait a magyarországi csokoládétermékek árazásán is látjuk.
Igaz, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen
a Barry Callebaut által felhasznált alapanyagok mindegyike drágult.
A kakaóbab 8,1 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál, tonnánként átlagosan 1994 fontba, azaz kilónként 897 forintba került, a drágulásban a két év bőség után beköszöntött gyengébb tavalyi szezon játszott szerepet. Az alacsony készletek és a magas energiaárak miatt a cukor 91,9 százalékkal drágult, magyarán kétszer annyiba került, mint a 2021. őszi bázisidőszakban.
A tejtermékek ára év/év alapon átlagosan 15,7 százalékkal emelkedett, igaz, itt a piac a tavaly áprilisi árcsúcs óta lassan felengedett, de ez a folyamat lassú lesz, mivel a termelési költségek növekedése és az ágazatra jellemző munkaerőhiány mindvégig jelen lesz – jegyzi meg közleményében a svájci vállalat.
A társaság negyedéves bevétele 3,8 százalékkal, 2,1 milliárd svájci frankra nőtt a tárgyidőszakban.
Hogy ennek mekkora hányada a nyereség, az majd az április 5-én publikálandó gyorsjelentésükből derül ki. Peter Boone vezérigazgató közleményében azt írta, hogy a wiezei csokoládégyár termelésének felfuttatása a vártnál több időt vett igénybe, s ez az éves terv teljesítésén várhatóan nyomot hagy.
Ennek megfelelően a Barry Callebaut középtávra szóló, azaz 2023–2026-os előrejelzésében 4–6 százalékosra mérsékelte termelési volumenének növekedési ütemét. Lassan, de beindul az év – jegyezte meg Boone, hozzátéve:
Azokon a piacokon, ahol a gourmet termékeink széles körben elérhetők voltak, továbbra is nyerésben vagyunk. Széles termékportfóliónkban és kiterjedt vásárlói bázisunkban bízva úgy látjuk, hogy a három évre szóló tervünket egy erős hajrával teljesíteni tudjuk.
Ez a terv pedig 5-7 százalékos volumenbővülést irányzott elő.
A minőségi csokoládégyártás másik svájci élharcosát, a Lindt & Sprünglit nem nyomasztották se termelési, se értékesítési nehézségek. Svájci frankban mért bevétele tavaly 8,4 százalékkal 4,96 milliárdra nőtt, csekély 10 millió frankkal elmaradva a Refinitiv elemzői konszenzusától.
A növekedés motorja a 16,6 százalékkal bővülő észak-amerikai piac volt, ezzel szemben a legfontosabb európai piacon az eladások 2,33 milliárd frankról 2,30 milliárdra mérséklődtek, bár ebben a kedvezőtlen árfolyamhatások is szerepet játszottak. A cég az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kivonult az orosz piacról. A részletes gyorsjelentését március 7-én publikáló Lindtnél bíznak abban, hogy a 15 százalékos üzemi haszonkulcsukat tartani tudták 2022 egészében.
A prémiumkategóriás csokoládétermékeket gyártó Lindtet a recesszió szele hamarabb suhintja meg, és érzékenyebben érinti majd, mivel az általános tapasztalat szerint az első körben az ilyen termékekről mondanak le legkönnyebben a fogyasztók.
A svájciak azonban töretlenül bíznak abban, hogy az áremeléseikkel is megtámogatott inflációs sokkhatás sokkal kisebb lesz,
s ebben reménykedve megerősítették az idei évre vonatkozó 6–8 százalékos forgalomnövekedési előrejelzésüket.