Csökkentettek a hordónkénti olajár-várakozásaikon a szakértők, alacsonyabb átlagárra számítanak 2023 egészére, mint novemberben – derül ki a Reuters felméréséből, amelyben harminc elemzőt kérdeztek meg az idei prognózisukról.
Az elemzői konszenzus a Brent idei átlagárát tekintve novemberben még 93,65 dolláros összeget állapított meg, míg a legfrissebb kalkulációk 89,37-es szintet tartanak inkább elképzelhetőnek, ami 4,6 százalékos csökkenés a prognózisban.
Az amerikai nyersolaj, a WTI idei átlagárát legutóbb még 87,80 dollárra taksálták, a friss mérés ugyanakkor már csak 84,84 dolláros átlagárral számol.
A várakozások visszafogásának legfőbb okát a világgazdaság várható gyenge teljesítményében érdemes keresni.
A szakértők már egy ideje kongatják a recessziós vészharangokat, s félelmeik hamarosan akár valósággá is válhatnak. A Bloomberg egyik közgazdaságtani modellje szerint 100 százalék az esélye annak, hogy az amerikai gazdaság augusztusig recesszióba fordul, ezt a negatív várakozást pedig sokan osztják.
A Capital Economics elemzője, Bradley Saunders szerint a magas kamatszint és a magas együttesen szinte borítékolják a gazdasági visszaesést.
A Brent november eleje óta 15 százalékos árcsökkenést produkált, a Kínában tapasztalt Covid-robbanás ugyanis már a múlt év végén rányomta a bélyegét az idei olajszükséglet várható alakulására. A kínai gondok különösen fájók az olajexportőrök számára, hiszen az ázsiai ország a világ legnagyobb importőre ebben a szegmensben.
A Goldman Sachs egyik elemzője szerint a nyugati ársapka nem különösebben befolyásolja az árak alakulását.
Az olajársapkával kapcsolatban az oroszok bejelentették, hogy február 1-jétől minden szállítást leállítanak azokba az országokba, amelyek részt vesznek az ársapka intézményében.
Az elemzői várakozások szerint a sapka és az orosz válaszlépés nyomán nem érdemes jelentős kínálatcsökkenéssel számolni, mivel ha a Putyin vezette Oroszország még a jelenleginél is jobban visszafogná kitermelését, az OPEC+ minden bizonnyal közbelépne, hogy megelőzze az árak elszállását.
Az olajár tavalyi hullámvasútján az amerikai olajipari cégek hatalmas profitot realizáltak: az ExxonMobil és a Chevron együttesen 100 milliárd dolláros nyereséget hozott össze.
Az Erste Bank elemzői hozzáteszik: az olaj iránti kereslet a második negyedévben már megnövekedhet Kínában, ha akkorra sikerül valamilyen szinten rendezni a járványhelyzetet az országban. A szakemberek emlékeztetnek: a hatalmas profittal záró Chevron négy év után újra vásárol venezuelai kőolajat, miután a Biden-kormány enyhítette az országgal szembeni korlátozásokat.
A venezuelai nyitás sok jót jelenthet a dél-amerikai ország számára, amely az embargó kezdete előtt még napi 3 millió hordó kőolajat termelt, a korlátozások alatt azonban már csak napi 500-700 ezer hordót tudott kibányászni.
