Nem csak a befektetési bankárok bónuszai bánják a bevételek csökkenését, az IT-szektorban is új szelek fújnak. Ám a Big Tech történelmi léptékű leépítéseinél is izgalmasabb, hogy a mikroprocesszorokat és csipeket gyártó Intel a menedzsmentjuttatásokba vágott bele. Ráadásul a legfelső szintet sem kímélve. Pat Gelsinger vezérigazgató alapbére 25 százalékkal csökken. Aztán a ranglétrán lefelé haladva fokozatosan mérséklődik a mérték: a legszűkebb csapat bére 15 százalékkal, a felső vezetőké 10 százalékkal, míg a középkádereké 5 százalékkal olvad költségcsökkentés címén.
Nagyon gyönge számokat közölt a tavalyi negyedik negyedévről az Egyesült Államok legnagyobb csipgyártója. A jelentett 664 millió dolláros veszteség messze nagyobb volt, mint a Wall Street 278 millió dolláros veszteségvárakozása. De a 32 százalékkal, 14 milliárd dollárra csökkent árbevétel is alulmúlta a 14,49 milliárd dolláros FactSet-konszenzust. Ráadásul
a menedzsment idei prognózisa is borús.
Pat Gelsinger vezérigazgató a folyó negyedévben 10,5–11,5 milliárd dolláros árbevételre számít, míg a Wall Street prognózisa 13,9 milliárd dollár volt. Ezért az idei első negyedévben is veszteséget jelenthet a cég.
Az amerikai csipikon az elmúlt három évtizedben sohasem könyvelt veszteséget két egymást követő negyedévben.
A vállalat
idén 3 milliárd dolláros költségcsökkentést tervez.
Nem csupán a munkavállalói javadalmazásokat és kompenzációkat nyirbálják meg, de munkahelyeket is felszámolnak amit az iparági visszaeséssel, a makrogazdasági hatásokkal és az élesedő piaci versennyel indokolnak.
Ugyanakkor
a megszorítások nem érintik az órabéres alkalmazottakat és a junior munkavállalókat.
A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy az Intel pénzügyi helyzete olyan kritikus időszakban ingott meg, amikor a vállalat 100 milliárd dolláros beruházással épít csipgyárakat az Egyesült Államokban és Európában, hogy visszaszerezze az ázsiai riválisoktól az elvesztett piacait. Igaz,
az amerikai fejlesztést a Biden-adminisztráció technológiai programja is támogatja,
mert Washington csökkenteni akarja a technológiai függését Kínától. Tavaly 280 milliárd dolláros kétpárti törvényt fogadtak el Chips and Science Act néven, amely az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, s ennek része egy 52 milliárd dolláros csipgyártási csomag.
A részvényárfolyamot támasztják a költségcsökkentési erőfeszítések, de rombolják az osztalékfizetési aggodalmak. Bár az Intel megerősítette elkötelezettségét a versenyképes osztalék mellett, ám a szabad cash flow elmarad a tavalyi várakozásoktól. Az árfolyamomlás azonban emeli az osztalékhozamot.
