A Silicon Valley Bank (SVB) bedőlésének ugyan lehetnek messzire ható következményei, de a 2008-as nagy gazdasági világválságot kirobbantó Lehman Brothers-bedőléshez hasonló világégéstől egyelőre nem érdemes tartani az elemzők szerint, ennek legfőbb oka pedig az amerikai pénzügyi rendszer erejében keresendő.

Silicon Valley Bank Headquarters As Shares Sink
Fotó: David Paul Morris / Bloomberg via Getty Images

A kétezres évekhez képest ugyanis sokkal biztosabb lábakon áll az amerikai bankrendszer, ahogy a felügyeleti közbelépés sem váratott magára túlságosan sokáig a három bankot egyetlen hét alatt bedöntő csődhullám közepette, az időfaktor pedig kiemelten fontos ebben a kérdésben. 

A kríziskezelésnek már az jót tett, hogy a hatóságok pár nap alatt elhatározták, minden olyan betétest, akinek pénze az SVB-ben vagy a Signature-ban ragadt, teljes egészében kártalanítanak, megelőzve ezzel az egyébként elképzelhetőnek tartott banki rohamot, amelyet az ügyfelek megingó bizalma idézhetne elő, valóban kimerítve a banki erőforrásokat, és nagy volumenű csődhullámot indítva el ezzel, amelynek hatásait már gyakorlatilag lehetetlen lenne megfékezni. 

Ezzel párhuzamosan a Fed bejelentette, létrehoz egy 25 milliárd dolláros alapot, amely a bankok értékpapírjai – jelzáloglevelek, különböző kötvények – ellenében biztosít egyéves finanszírozást az időközben leértékelődött kötvények névértékén, jócskán csökkentve a likviditási félelmek kialakulását. Ez azért kiemelten fontos, mert a bankok jelenleg kollektíve 620 milliárd dollárnyi nem realizált értékpapír-veszteségen ülnek, amelynek eladásával a hatalmas mínuszok azonnal bekerülnének a rendszerbe.

A tűzoltás – egyelőre úgy tűnik – sikeres volt, de maradtak még kérdések a bankrendszer jövőjével kapcsolatban.

Ezek közül elsőként a lakosság bizalmának megszilárdítását (vagy visszaállítását) érdemes kiemelni, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a rendszer életben tudjon maradni hosszú távon: ezen a fronton a hatóságok gyors és emberközpontú fellépése minden bizonnyal sokat nyomott a latba, pozitív irányból. 

A másik pedig a bankok saját sebezhetőségének kérdése: vannak-e további olyan hitelintézetek, és ha igen, hányan, melyek pénzügyi helyzete az SVB-hez vagy a Signature-hoz hasonlóan ingatag lábakon áll? Erre a kérdésre a szakemberek sem tudnak még válasszal szolgálni, így egyelőre marad a találgatás.

A bankok azonban egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben: a lakosság körében futótűzként elterjedő pánikkal ugyanis nem igazán lehet mit kezdeni, ha már egyszer megindul. A Silvergate és a Signature esetében a betétesek, a kriptotőzsdék készpénzigénye döntötte be a bankot, az SVB vesztét pedig szintén az ügyfelek okozták, miután tömegesen több készpénzhez akartak jutni, mint amennyi a bank számára rendelkezésre állt, fizetésképtelenné téve azt.

A bankok rossz pénzügyi helyzetének az oka azonban nem más, mint maga a Fed.

Pontosabban a Fed által egy éve folytatott, szakadatlan kamatemelési dömping, amely az egekbe emelte a kamatokat az Egyesült Államokban. A magas kamatok brutálisan erodálták a bankok által rendszerint nagy mennyiségben tartott államkötvények értékét, melyeket aztán hatalmas veszteségeken kellett értékesíteniük, hogy ki tudják fizetni a betéteseiket. A tömeges tőkekivonás csökkentette a befektetői bizalmat, közben pedig a pénz is elfogyott – ugyanez a forgatókönyv játszódott le gyakorlatilag mind a három most bebukó bank esetében. 

Ahhoz, hogy ez a közeljövőben ne váljon népbetegséggé, a Fednek vagy lassítania kell, vagy teljes egészében le kellene állítania a kamatemelési kampányt – ezt a piac csak a mai nap során kezdte el egyáltalán elképzelhető irányként árazni, pénteken még az 50 bázispontos emelést valószínűsítették 40 százalék feletti eséllyel.

A fordulatot azonban a mostani csődtrió valóban elhozhatja. 

A történelmi példákat tekintve az SVB-hez kísértetiesen hasonló jelenetsor játszódott le 1994-ben Kaliforniában, Orange Countyban, ahol a megye pénzügyi vezetője hatalmas tőkeáttéttel folytatott úgynevezett carry tradeket (rövid lejáratú, alacsony kamatú hitelekből hosszú, de magas hozamú eszközöket venni), egészen addig, míg a kamatszintek utol nem érték, és csődbe vitték a teljes megyét – mutatott rá Zsiday Viktor, a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője a Holdblogon.

Orange County csődje azonban, amellett, hogy nagyon fájt a lakosoknak, elhozta a kamatfordulót – lévén a Fed kényszerből alább kellett hagyjon a kamatemeléssel, tartva további bankok hasonló sorsra jutásától –, a befektetők így ma is joggal reménykedhetnek valami hasonlóban.

Megszólalt az MNB a forint és a zuhanását okozó amerikai bankpánikról

A jegybank Világgazdaságnak küldött válaszában leszögezte, a két amerikai hitelintézet (Silicon Valley Bank, Signature Bank) tevékenységi engedélye visszavonásának nincs közvetlen hatása a magyarországi bankpiacra.