Eredetileg az állam gazdasági szerepének csökkentését célozta a Kínában 2013-ban bevezetett aranyrészvény, amely arra szolgált, hogy az állam anélkül adhassa át a cégekben meglévő többségi tulajdonát a magánbefektetőknek, hogy teljesen elveszítené az irányítást. Ma éppen fordított a helyzet, a kínai állam magánvállalatokba száll be, néha egészen kicsi részesedéssel, hogy átvegye az irányítást.
A pekingi kibertér-felügyelő alapítvány nemrégiben 1 százalékos részesedést szerzett az Alibaba leányvállalatában, miután előzőleg hosszú hónapokon át szorongatták a hatóságok az alapító Jack Ma milliárdost, aki végül beadta a derekát. De beléptek a TiktTokot működtető ByteDance-be is, és a Tencenttel is tárgyalnak.
A vállalatoknak nincs sok választásuk, ha életben akarnak maradni, akkor be kell venniük részvényesnek a pekingi hatóságokat, s
le kell porolniuk néhány párnázott igazgatói széket a képviselőiknek.
A folyamat révén Peking egyre közvetlenebb szerepet vállal a kínai vállalatok irányításában.
Bár a kínai technológiai szektort sújtó szabályozási cunami időszaka véget érhet, ám a hatósági tulajdonszerzés az állami beavatkozás új szintre emelkedését hozhatja az ágazatban – mondta Martin Chorzempa, a Peterson Institute for International Economics főmunkatársa.