A különadók, a vágtató és az emelkedő kamatkörnyezet dacára játszi könnyedséggel lépett át a Magyar Telekom a napokban 419 forintos éves csúcsán, és úgy tűnik, 420 forint felett sem igazán fogy a levegő körülötte.
Az Erste Banknál például 525 forintos célár mellett ajánlják vételre a hazai távközlési részvényt, ami a hétfői 425 forintos záróárhoz mérten 23,5 százalékos felértékelődési potenciált rejt
– mondta el a VG-nek Nagy Nóra, az Erste részvényelemzője.
Az utóbbi hetek ralijában egyébként nem csupán a fundamentumoknak van szerepük az elemző szerint, az előző évekhez hasonlóan ugyanis sokan azért táraznak be már most a papírból, mert előreláthatóan idén is hamarosan sor kerül a Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciójára, amelyen az aktuális tőzsdei ár fölötti eladási árat is el lehet érni.
Aki pedig ragaszkodik a Telekom-papírokhoz, az aukció után kedvezőbb áron töltheti velük vissza a portfólióját, legalábbis ezt mutatja az elmúlt két év gyakorlata.
Az igazi fordulópontot azonban a részvények értékeltségében Nagy Nóra szerint a vállalat március elején életbe lépett inflációs klauzulája hozta el, amelynek értelmében a hazai fogyasztói árindexet követve emeli díjait, ezzel mérsékelve a pénzromlás eredményrontó hatását.
Az idén 14,5 százalékkal felhúzott árak hatása az első negyedéves gyorsjelentésben még csak csekély mértékben lesz látható, ám a második negyedév után már teljesebb képet kapunk. Az emelések egyébként a cég ügyfélbázisának több mint a felét érintik.
Szintén az erős fundamentumokra utalnak – fejtette ki az elemző – az inkább konzervatív visszafogottságáról ismert menedzsment ambiciózus célkitűzései.
Például úgy látják, a szektorban árgus szemmel figyelt EBITDA AL 5–10 százalékkal nőhet ebben az évben tavalyi 221,5 milliárd forintos bázisáról.
Még ennél is nagyobb, csaknem 18 százalékos növekedéssel számolnak a szabad cash-flow-termelésben (FCF), hiszen a publikus célkitűzés szerint az előző évi 50,9 milliárd forintról, kereken 60 milliárdra bővülhet az FCF.
Ez a teljesítmény a tavalyi 25 milliárd forintos, idén pedig az Erste becslése szerint 27 milliárd forintra hízó különadó árnyékában valóban impozáns gyarapodást jelent. Még pozitívabbá válhat az összkép, ha az év végén megszűnő különadó helyébe nem lép más, hasonló mértékű teher.
Nagy Nóra szerint az is megszokott a szektorban, hogy a vonzerejét nagyban javító osztalékpolitikát, amely szerint a részvényesekre jutó korrigált nettó nyereség 60–80 százalékát fordítják részvényesi javadalmazásra, csupán néhány évre, azaz 2024-ig hirdette meg a cég.
Azt követően sem látszik ugyanis olyan körülmény a horizonton, amire tekintettel éles váltást kellene a Telekomnak az osztalékfizetésben, vagy a részvények visszavásárlásában végrehajtania.
Egészen 2034-ig nem kell frekvencia-megújítási költséggel számolniuk, aminek köszönhetően az üzleti tevékenység tőkebefektetési igénye (capex) az árbevétel arányában lassan, de stabilan lefelé csoroghat.
Visszatérve a részvényesi javadalmazáshoz, az Erste Bank elemzője kellemes meglepetésnek tartja a nyereség 70 százalékának kifizetését, amelynek kétharmadát osztalékra, fennmaradó részét pedig a saját részvények vásárlására költik.
A hétfői záróárhoz mérten a két tételből összeálló 11 százalékos hozam már valóban kiemelkedő az ágazatban.
A részvényenként 30,6 forintos osztalék nagyobb aránya a javadalmazáson belül már azt jelzi, hogy a cégvezetés felismerte a közkézhányad további zsugorodásának árnyoldalát, hiszen a befektetők számára riasztó lehet a likviditás szűkülése.
Az inflációs nyomáson belül a leginkább az energiaköltség megugrása sújtja a Magyar Telekomot, Nagy Nóra idén ezen a soron magas, egy számjegyű milliárd forintos éves növekedéssel számol. Várhatóan hasonlóan negatív hatása lesz a kamatköltségek meredek emelkedésének is.
A cégnek ugyanakkor valószínűleg az inflációs klauzula ellenére sem kell jelentős ügyfelveszteségtől tartania, hiszen versenytársai is sorra jelentették be a díjemeléseket. Érvényesül a Telekom esetében egy indirekt áremelés is, mivel egyre többen váltanak az optikai szálas hálózatra, ami magasabb marzsot nyújt a cégnek a korábbi technológiához képest.
