A Riksbank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, és úgy döntött, hogy tovább növeli az államkötvény-értékesítések ütemét. A jegybank emellett pedig arra számít, hogy a jövőben további emelésekre lesz szükség az leszorításához – írta a Reuters.
Bár a svéd infláció elkezdett csökkenni, a májusi 6,7 százalékos éves adat még messze a jegybank 2 százalékos célértéke felett áll.
A csütörtöki döntés összhangban van a pénzintézet korábbi előrejelzésével. A Riksbank legutóbbi, áprilisi ülésén bejelentette, hogy a szigorítási ciklus előtt, idén még legalább két alkalommal kell emelniük az irányadó kamaton.
A Riksbank szorult helyzetben van. A svéd gazdaság egyes ágazatai erősek, de a nagymértékben eladósodott háztartások és a kereskedelmiingatlan-hasznosítók nagyon érzékenyek a kamatváltozásra. S bár a jegybank sikereket ért el az infláció letörésében, egyszersmind a kamatemelésekkel a gazdaság növekedését is lassította, ami hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet.
Ennek ellensúlyozására a jegybank külön bejelentette, hogy megnöveli az államkötvények eladásának ütemét, amivel erősítené a svéd koronát, és a Riksbank pénzügyi kockázatait is csökkentheti.
Egyelőre a svéd gazdaság még rugalmas tudott maradni, hála a magas exportszintnek, amely a munkaerőpiacot is fellendítette. Májusban a foglalkoztatottság három évtizede a legmagasabb szintre, 69,9 százalékra emelkedett. A magánlakások piaca, amely 2022-ben végig hanyatlott, idén sokat javult.
