Az orosz jegybank megemelte a 2023-as gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, annak ellenére is, hogy pénteken 100 bázisponttal emelte a kamatot. A bruttó hazai termék (GDP) akár 2,5 százalékos növekedését is kilátásba helyezte az idei évre. A vártnál erősebb monetáris szigorításra egyéves lazítás után került sor.
A jegybank a
vártnál meredekebben emelte az irányadó rátát,
s immár 8,5 százalék az alapkamat. Az elemzők többsége előzetesen arra számított, hogy csak 8 százalékra emelik az irányadó rátát. A hitelfelvétel költségeinek megemelésére azért volt szükség, mert a rubel gyengülése növelte az inflációs kockázatokat. Oroszországban szűkös de erős a fogyasztói kereslet. Erre tett még rá egy lapáttal a Prigozsin vezette Wagner-csoport lázadása, ami gyakorlatilag kirúgta a támaszokat a rubel alól.
A magasabb kamatlábak a hitelfelvételi költségeket emelésével lassíthatják a gazdasági növekedést. Ám az jegybank szerint,
idén 1,5–2,5 százalékkal nőhet a gazdaság, szemben a korábbi 0,5–2,0 százalékos prognózissal.
A védelmi kiadások szárnyalása ugyan felhúzza az orosz ipari szektor teljesítményét, de az oroszországi és külföldi közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy Moszkva hosszú távú gazdasági kilátásai korlátozottak. A nyugati szankciók erősen fékezik a gazdaságot.
Rossz retorikaként
értékelték az elemzők, hogy miközben az orosz jegybank nyitva tartotta a jövőbeni kamatemelések lehetőségét, az évvégi kamatprognózist 7,9–8,3 százalékra emelt a korábbi 7,3–8,2 százalékról. Az évvégi inflációs előrejelzést pedig 4,5–6,5 százalékról 5,0–6,5 százalékra módosította. Az inflációs cél 4 százalék lenne, de ilyen prognózist csak a jövő évre adtak. Egyúttal az idei folyó fizetési mérleg többletére vonatkozó előrejelzést 47 milliárd dollárról 26 milliárd dollárra vágta vissza. Továbbra is azzal számolnak, hogy az orosz Ural olaj átlagos hordónkénti ára idén 55 dollár lesz.
