Hatalmasat fordult a világ a kínai tőkével az elmúlt években: míg néhány évvel ezelőtt még New York-i luxushotelek, mára stratégiai fontosságú eszközök, mint például az indonéz nikkelbányák váltak a távol-keleti befektetők elsődleges célpontjaivá.
A fordulat mögött egyik oldalról a kínai tőkével szembeni fokozódó nyugati ellenérzések, míg a másik oldalról a növekvő geopolitikai feszültségek és a gyengélkedő kínai gazdaság nyomása áll, melyek eredője egyértelműen a stratégiai fontosságú befektetések felé fordította el a távol-keleti tőke mozgását.
A kínai irányváltás legnagyobb nyertese idén egyértelműen az elektromos autók akkumulátorainak alapjául szolgáló nikkelben gazdag Indonézia volt, de a Közel-Kelet, Afrika és Közép-Ázsia is jelentős tőkebeáramlásra számíthat a következő időszakban.
Az elemzők szerint az idegen tőke mozgásának változása példásan mutatja be, hogyan reagál Kína az egyre romló nyugati, főként amerikai kapcsolataira: a luxusberuházások helyett erősíti kereskedelmi kapcsolatát szövetségeseivel, és igyekszik olyan ágazatokba fektetni,
amelyeken keresztül megkerülhetetlen szereplője maradhat a globális piacnak.
Szakértők szerint a kínai nagytőke megcsappanása Nyugaton könnyen az újonnan létrejövő munkahelyek számának csökkenését okozhatja, mivel a vállalkozók számára elérhető finanszírozási források szűkülésével jár, kiemelik: a Szilícium-völgy számára különösen fájdalmas lehet a folyamat, mivel a tech startupok rendszeresen nyúltak kínai működő tőkéhez életútjuk kezdetén.
Az elemzők rámutatnak: a külföldre irányuló közvetlen kínai befektetések nagysága a bukdácsoló hazai gazdaság nyomán nem csak a Nyugat felé, de általánosságában is megfogyatkozott tavaly, egy év alatt 18 százalékkal, 146,5 milliárd dollárra zsugorodott.
Kína képessége arra, hogy fejlett nyugati piacokba tudjon fektetni, folyamatosan csökken
– emelte ki Louis Kuijs, az S&P Global Ratings vezető távol-keleti piaci elemzője.
A szakértők szerint a kínai tőke visszahúzódása kedvezően hathat a korábban általa vastagon érintett országok ingatlanpiacainak árazására, amelyet a korábbi folyamatos keresletén keresztül az egekbe pumpált. E vonatkozásban Magyarország, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Államok piacait emelték ki elsődlegesen.
Kína okozhat fejtörést a nyugati cégeknek és befektetőiknek a következő napokbanA kínai gazdaság gyengélkedése sokba kerülhet az ázsiai országban jókora kitettséggel rendelkező nyugati cégeknek, ami már a második negyedéves eredményszámokban is megmutatkozhat a következő néhány hét során. |
Az elemzők rámutatnak: míg 2016-ban Kína 84 milliárd dollárt fektetett be a G7-országok piacain, tavaly ez a szám ennek töredékére, 7,4 milliárd dollárra csökkent. A kép azonban Európa egészét tekintve sem mondható fényesnek, sőt: az öreg kontinensen tavaly évtizedes mélypontot jelentő, mindösszesen 8,8 milliárd dollárnyi kínai tőke talált gazdára.