Degeszre keresték magukat a norvégok a részvénypiaci ralin

Tízszázalékos, azaz 143 milliárd dolláros hozamot produkált az idei első fél évben a világ legnagyobb szuverén vagyonalapja: a norvég jegybank, a Norges Bank által az ország olaj- és gázértékesítéséből származó állami bevételeit gondosan befektető alap tehát egymaga a tavalyi 345 milliárd dolláros teljes éves magyar GDP közel felét termelte meg, és ehhez még különösképpen megizzadnia sem kellett. 

Az idén alapításának negyedszázados évfordulóját ünneplő alap ezúttal az eddigi 5,99 százalékos történelmi átlagot meghaladó hozamot mutatott ki jelentésében, s immár a múlt ködébe vész a tavalyi év, amikor is az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja miatt az alapnak likvidálnia kellett valamennyi oroszországi befektetését, s az ideges tőzsdei hangulat sem játszott a kezére, így a kimutatott 138 milliárd dolláros veszteséggel fennállása leggyatrább évét zárhatta le.

A világ tőzsdén jegyzett vállalataiban átlagosan 1,5 százalékos részesedéssel rendelkező alap ezúttal elsősorban a részvénypiaci ralinak köszönheti kiváló teljesítményét. Gigantikus portfóliójában az első fél év lezárásakor 9228 vállalat részvényei szerepeltek, ezek a részesedések 14 százalékos hozamot termeltek a norvégoknak.

A kötvényeken jóval szerényebb eredményt, 2,3 százalékos pluszt izzadtak ki az alap kezelői, akik a norvég parlament felügyelete mellett, kőkemény szabályok szerint fektetik be a gáláns szociális rendszert működtető skandináv ország friss anyagi erőforrásait. 

Az alapban a legkisebb hányadot képviselő ingatlanportfólión viszont 4,6 százalékot buktak, ebben a kereskedelmi ingatlanok piacának összezuhanása, a magas kamatkörnyezet és a bedőlő projektek nagy szerepet játszottak.

Tavasszal az alap is megszenvedte az SVB Financial Grouphoz tartozó Silicon Valley Bank összeomlását, amiből viszont okultak a norvégok: Nicolai Tangen, az alapkezelő (NBIM) vezérigazgatója áprilisban már jelezte a törvényhozásnak, hogy stratégiát váltanak, s 

Akkor arra is figyelmeztetett, hogy a hitelfelvételi költségek és a szárnyaló infláció – ami szerinte sokáig velünk marad – belemarhat az idei hozamokba. A technológiai részvényportfólió szárnyalásának köszönhetően azonban ez a hatás most kevéssé érvényesülhetett. 

A menedzsment azt is jelezte, hogy a korral haladva megkezdik a mesterséges intelligencia (MI) „beárazását”, vagyis kiértékelik az ezt kiemelten használó vagy fejlesztő társaságokba lévő befektetéseik kockázatát.

– hangsúlyozta szerdai sajtótájékoztatóján Nicolai Tangen. Erre szükségük is lesz, hiszen a részvényportfólió tízes topmezőnyében hemzsegnek az MI-t közvetlenül vagy közvetve használó technológiai óriások. 

Ezekben egyébként a „közelmúltban” az alap csökkentette túlsúlyosnak ítélt részesedését, de hogy ez mikor és mennyivel történt, az csak a legközelebbi beszámolóból derülhet ki. Mindamellett rendkívül attraktívnak és támogatandónak tekintik a mesterséges intelligencia gazdasági hasznosításának lehetőségeit.