„Igyekeztünk érdekes eredményeket hozni, és kiválóan sikerült ez a negyedév, bár voltak olyan egyszeri tételek, amelyek nagyot emeltek a számainkon, és ezért nehéz lesz az ismétlés” – kezdte az OTP második negyedéves gyorsjelentésének bemutatását Bencsik László vezérigazgató-helyettes csütörtök reggel.

20220202 Budapest OTP Bank Bankfiók Fotó: Móricz-Sabján Simon  MOR   Világgazdaság  VG
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A bank ráadásul az ukrán–orosz háború és az extraprofitadó dacára könyvelhetett el 382 milliárd forintos negyedéves rekordszintű konszolidált nettó nyereséget, féléves szinten pedig 577 milliárd forintot. 

A negatív hatásokat több mint ellensúlyozta a szlovén és az üzbég bank megvásárlásából származó egyszeri nyereség, az úgynevezett badwill jóváírása.

Ha az egyszeri tételeket kiszűrjük, akkor is hatalmas a bővülés, hiszen az egy évvel ezelőtti 162 milliárd forintról 284 milliárd forintra ugrott a korrigált adózás utáni eredmény a második negyedévben, és 88 százalékkal, 471 milliárd forintra az év első felében.

Hazai vizekre evezve, Magyarországon már messze nem ilyen rózsás a helyzet, az OTP Core az első fél évben 57 milliárd forintos  adózás utáni nyereséget ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, a féléves korrigált eredmény 32 százalékkal esett vissza. Ennek alapvető oka a nettó kamatmarzs csökkenése volt, az első fél évben ez 1,99 százalékra csökkent a tavalyi 2,68 százalékról.

A többi országban jobban alakultak az OTP számai, különösen kedvező, hogy az orosz és az ukrán leány is jelentős profitot ért el a bázis mínuszai után. 

Az akvizíciók hatására a külföldi profithozzájárulás 70 százalékra hízott, a csoport mérlegfőösszege pedig már közel 100 milliárd euróra nőtt, aminek köszönhetően Ausztriát leszámítva a régió legnagyobb bankjává nőtte ki magát az OTP csoport, és megteremtette a lehetőségét annak, hogy igazi európai nagybankká fejlődjön. 

Nagyon alacsony volt ugyanakkor a csoport teljesítő hitelállományának árfolyamszűrt növekedése, a betétállomány pedig az üzbég bankot kiszűrve 1 százalékkal csökkent. A magas elveszi a lakosság és az intézmények kedvét a hitelfelvételtől, a betétek forrását pedig az állampapírok szívják el. 

Magyarországon a féléves jelzáloghitel-igénylések 66 százalékkal estek vissza, az OTP piaci részesedése negyedéves bázison azonban itt is nőtt. Személyi kölcsönben a bank 41 százalék feletti piaci arányt ért el.

A mikro- és kisvállalati hitelek tovább gyarapodtak, míg összességében enyhén visszaestek az intézményi hitelek az első fél év során. A kamattámogatott konstrukciók vitték a prímet.

A csoport tőke- és likviditási helyzetét továbbra is stabilnak tartja a menedzsment, a tőkemegfelelési mutatók az akvizíciók ellenére javultak.

Az OTP Bank az európai stresszteszten 70 bank közül a negyedik helyet szerezte meg, olyan óriásokat maga mögé utasítva, mint például a Deutsche Bank vagy a francia BNP Paribas.

A teszten a hazai bankok közül amúgy egyedül az OTP vehetett részt, mivel ennek feltétele a legalább 30 milliárd eurós mérlegfőösszeg volt.

Makroszinten mérsékelt növekedést vár az OTP a régióban, bár az elemzési központ idehaza idén éves szinten recesszióra számít (mínusz 0,6 százalék), jövőre már nálunk is 2 százalékos GDP-bővülés jöhet. 

A régió összességében kedvező helyzetére és az első fél évben elért eredményekre alapozva javított éves várakozását a csoport menedzsmentje.

Most már úgy látják, a teljesítő hitelek árfolyamszűrt állományának organikus növekedése elérheti az 5 százalékot, míg korábban ez alatti értékkel számoltak.

Az év egészében alacsonyabb hitelkockázati költségrátát és kiadási/bevételi mutatót prognosztizálnak, így 

a korrigált sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) érdemben haladhatja meg a tavalyi 18,8 százalékot.   

Az OTP romániai leánya értékesítését tervezi, bár döntés még nem született. Az mindenesetre biztató, hogy hatalmas az érdeklődés. Keleti szomszédunk pénzügyi piaca egyébként nagyon attraktív, ám a csoportnak nem sikerült betörnie az ottani nagybankok sorába, így viszont a jövedelmezőség az elvárt szint alatt maradt. Ha eladósorba kerülne valamelyik első ligás pénzintézet, az érdekelné a csoportot – mondta el Bencsik László a VG kérdésére. 

Szintén lapunk érdeklődésére közölte a vezérigazgató-helyettes, hogy a pénzintézet több mint 3000 milliárd forintos – nem túlzottan nagy hozamú – állampapír-állományát már csak a csökkenő betétállományra tekinttel sem tervezi érdemben bővíteni, azonban értékesítésben sem gondolkodnak.

Az OTP részvényei csütörtök délelőtt 3 százalékkal, 14 000 forint fölé drágultak.