Aligha lephette meg a piacot Jerome Powell Fed-elnök a semleges kamatlábbal, mert már a kamatdöntés előtti Wall Street-i spekulációkban is terítékre került a téma. Mégis fejbe kólintotta a reménykedő befektetőket a sajtótájékoztatón elejtett megjegyzése, hogy a semleges kamatszint magasabb lesz, mint a hosszú távú jegybanki előrejelzésben szereplő 2,5–2,75 százalék. Ami azt jelenti, hogy tartósan s a korábban vártnál akár jelentősen magasabb kamatokra kell számítani. A várható kamatpálya felfelé tolódása miatt erősödött a dollár a kamatdöntést követően, és a részvénypiacon túlsúlyba kerültek az eladók. A államkötvények hozama pedig meredeken emelkedik.
Az úgynevezett semleges kamatláb az a kamatszint, amely kiegyensúlyozza a keresletet és a kínálatot, s
akkor is stabilan tartja az inflációt és a munkanélküliséget, amikor felpörög a gazdaság.
A semleges kamatláb nagyon fontos a jelzáloghitelek, a hitelkártyák és üzleti hitelek szempontjából. Pláne, hogy most úgy tűnik, még alacsony mellett is, valószínűleg magasabb szinteken stabilizálódik. Vagyis nem várható a pandémia előtti alacsony kamatlábak korszakának visszatérése.
A semleges kamatláb emelkedésére utal, hogy az amerikai gazdaság nem reagál a kamatemelésekre. Ha a jelenlegi kamatlábak nem lassítják a keresletet és az inflációt, akkor a semleges kamatszint felfelé tolódott. Ezért a monetáris politika nem olyan szigorú, mint amilyennek első ránézésre látszik. Powell is elismerte, hogy a gazdaság és a rugalmas maradt 5,25–5,5 százalékos kamatláb mellett, ennek egyik lehetséges oka a magasabb semleges kamatszint.
Bár
a semleges kamatszint mediánja még mindig 2,5 százalék, ezúttal már öt Fed-tisztviselő emelte 3 százalékra
a becslését, szemben a júniusi hárommal és a tavaly decemberi kettővel.
Az is felfelé tolja a semleges rátát, hogy az amerikai lakosság által birtokolt szövetségi jelenleg a bruttó hazai termék 95 százalékát teszi ki, míg a világjárvány előtt csak 80 százalékos volt ez a mutató. Ahhoz, hogy a befektetők ennyivel több kötvényt tartsanak, többet kell nekik fizetni. Az is színezi a képet, hogy a Fed kötvényeket vásárolt a 2007-es pénzügyi válság után, majd a világjárvány alatt is, hogy lenyomja a hosszú távú kamatlábakat. Most megszabadul ezektől a kötvényektől, ami felfelé hajtja a hozamokat.
Valószínű, hogy a semleges kamatszint emelkedett 2019 óta, de nem a 2008 előtti szintre, amikor a közgazdászok meggyőződése volt a 4–4,5 százalékos hosszú távú ráta. A
határidős piacok egy évtized múlva 3,75 százalék körüli kamatlábat várnak,
ami támpontot nyújthat a semleges kamatszintre.
Az idei év végére változatlanul 5,75 százalékos kamatszintet vár a Fed, ami a most belengetett egy idei kamatemelést jelentheti. Ennél érdekesebb, hogy a jövő év végi kamatvárakozást 4,75 százalékról 5,25 százalékra emelték, a 2025. év végit pedig 3,5 százalékról 4 százalékra.
Nagyon úgy tűnik, hogy illúzió a gyors kamatcsökkentés. Sőt, nagyon valószínű, hogy hosszabb távon is a korábban reméltnél magasabb kamatszinttel kell számolni.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed üzenetei és a megemelkedett kamatvárakozások erősítették a dollárt,
ami ilyenkor szinte automatikus forintgyengülést jelent.
Az euró-forint kurzus hamar átlépte a 30 napos mozgóátlagot 383,75-nál, majd csütörtökön délelőtt már a 386 közelében lévő gyengébb ellenállási szintet tesztelte a jegyzés. Az árfolyam délelőtt 387 közelébe is felszúrt. Komolyabb ellenállás csak 389 környékén található, így technikai alapon addig van tere az euróval szembeni forintgyengülésnek. A dollár-forint jegyzésében is nagyobb mozgás látható, a kurzus 363 közelébe emelkedett, hamarosan elérhető lehet a 364,3 közelében lévő ellenállás.
