Két legyet üthet egy csapásra Japánban az All Nippon Airways (ANA), a légitársaság arra készül, hogy több ezer alkalmazottjának juttasson saját részvényeiből összesen mintegy 60 millió dollár értékben. A munkavállalói részvényesi programmal egyrészt a rátermett munkavállalókat maradásra ösztönözné, másrészt részvényei árfolyam-karbantartásáról is gondoskodna.
Fotó: Richard A. Brooks / AFP
A légitársaság a tervek szerint novemberben fejenként 100 darab, egyenként 20 dollárt érő részvényt ajánlana fel közel 45 ezer alkalmazottja közül 30 ezernek.
Persze nem az ANA találta fel a spanyolviaszt, Japánban az utóbbi időben gomba módra szaporodnak a hasonló akciók, a közelmúltban például a vérnyomásmérőket gyártó Omron és a jól ismert Sony csoport is ehhez az eszközhöz nyúlt.
A japán vállalatokat ugyanis évek óta nem látott munkaerőhiány kínozza, miközben a tokiói tőzsdén számos vállalat papírjaival könyv szerinti értékük alatt kereskednek.
A Nomura Securities adatai szerint az elmúlt öt évben 966-ra emelkedett, azaz megduplázódott a munkavállalóinak részvényalapú kompenzációt kínáló japán vállalatok száma, a 3900 tőzsdén jegyzett cég nem kevesebb, mint egynegyedéről van szó.
Nagyon megugrott a munkavállalói részvényesi programok száma az utóbbi időben
– mondta a Reutersnek Hasimoto Motomi, a Nomura vezető elemzője. A munkavállalóknak történő részvényosztásokat ráadásul a piac is pozitívan értékeli, mivel támogatólag hathatnak a kurzusra – tette hozzá. Azzal, hogy az alkalmazottak részvényessé válnak, elkötelezettebbek lesznek a vállalat hatékonysága és nyereséges működése, valamint ezáltal a részvényárfolyam alakulása iránt is.
Japánban a vállalati érték növelése is kulcsfontosságú
A vállalati érték növelése pedig kulcsfontosságú a befektetők számára, különösen Japánban, ahol olyan sok krónikusan alulértékelt, hogy a tokiói márciusban mind ez idáig példátlan felhívással fordult a cégekhez. Arra kérték őket, hogy hozzák nyilvánosságra a tőkehatékonyság javítását célzó hosszú távú terveiket.
Az ANA alkalmazottainak három évig meg kell tartaniuk az ösztönzőprogram keretében kapott részvényeiket, csak utána kereskedhetnek velük – mondta Takano Sintaro, a cég egyik vezetője, visszaemlékezve arra, hogy amikor a világjárvány megcsapolta a nyereségüket, rengeteg harmincas és negyvenes éveiben járó alkalmazottuk távozott, nem sikerült megtartaniuk őket.
A részvényalapú javadalmazás, főként persze a vezetők számára, azután vált népszerűbbé, hogy Abe Sinzó korábbi miniszterelnök a róla elnevezett Abenomics reformcsomag keretében közel tíz évvel ezelőtt olyan vállalatirányítási szabályokat vezetett be, amelyek az ilyen ösztönzőket adózási szempontból is támogatták.
A munkavállalói részvénytulajdonnal a vállalatok a részvények kereszttulajdonlását is kiválthatják, vagyis azt az idehaza is elharapózott gyakorlatot – például Mol–OTP –, amikor a vállalatok részesedést szereznek egymásban, hogy megszilárdítsák a kapcsolatukat, és megelőzzék az aktivista befektetők térnyerését, ellenséges felvásárlásukat.
Ez a megoldás ugyanis általában nem találkozik a szabályozó hatóságok tetszésével a globális piacokon, sok helyütt nyomást is gyakorolnak a cégekre a kereszttulajdonlás felszámolására.
A dolgozói részvényprogram növekvő népszerűsége dacára Japán még mindig le van maradva az Egyesült Államoktól, illetve Németországtól ezen a téren.
Míg ugyanis a szigetországban a száz legnagyobb vállalat mindössze egynegyede alkalmazza, Amerikában és Németországban ez az arány meghaladja a 80 százalékot.
Szakértők úgy vélik, a japán munkaügyi törvény, amely szerint a béreket pénzben kell kifizetni, akadályozza a munkavállalói részvényösztönzők elterjedését, mivel a részvényeket csak a béren felül juttathatják, és nem annak részeként.
Icsikava Sindzsi, a Mitsubishi UFJ Trust and Banking emberierőforrás-menedzsere szerint ezért a rugalmasabb jogi szabályzás felgyorsítaná a részvényösztönzők terjedését.
