A világ legnagyobb luxusipari vállalata, a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton nem tért le a helyes vágányról – de már lassít –, köszönhetően a most lezárt harmadik negyedévben kiemelkedően teljesítő kínai piacnak.
A zéró-Covid-politikát tavaly decemberben hivatalosan is lezáró pekingi verdikt után az LVMH forgalma is megnőtt a távol-keleti országban, bár a magas számszaki bővülésben az alacsonyabb bázis is közrejátszott, csakúgy, mint az újranyitó szalonokba özönlő kínaiak felfokozott érdeklődése.
Kína és Japán viszi a hátán az LVMH-t
A cégcsoport nem számszerűsítette külön a kínai piacról származó bevételét, csak annyit közölt, hogy a 2022-es 6 százalékos bővülésnek közel a dupláját érte el, igaz, ehhez a Távol-Kelet többi piaca is hozzájárult. Kivéve az eleve külön soron szereplő Japánt, ahol a bővülési dinamika egészen kiugró, 30 százalékos volt a harmadik negyedévben, ami az újraindult turizmusnak is köszönhető.
Csakhogy a japán piacról származó bevétel így is csak az egyötöde a teljes ázsiai piacénak, amely egyébként az LVMH legnagyobb bevételi forrása, tavaly a részaránya kereken 30 százalékos volt. Ezt követi Észak-Amerika 27,2 százalékkal, ám a kettő közötti olló tovább nyílik az idén, mivel az amerikai költések csupán 2 százalékkal nőttek, szintén organikus alapon. Megjegyzendő, hogy
a most Kínát jellemző vásárlási hullám Amerikában már véget ért,
különösen a fiatalabb generációk vettek vissza látványosan a luxuspiaci költéseikből, ebben a bizonytalan gazdasági helyzet mellett a történelmi magasságokba emelkedett, s onnan csak lassan lecsorgó is közrejátszott. Európa 23,6 százalékos forgalmi részesedése is enyhén nőhet, ha a negyedév 7 százalékos bővülését tekintjük.
Az LVMH összes bevétele 19,964 milliárd euró volt a szeptemberrel zárult harmadik negyedévben, ez bruttó 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az árfolyamhatásoktól és akvizícióktól megtisztított, korrigált bevételnél 9 százalékos pluszt mutatott ki a most publikált forgalmi jelentésben. Az első kilenc hónapot 14 százalékos organikus növekedés jellemezte, ami 62,205 millió eurót hozott a konyhára.
Amerikának nincs kedve a pezsgőzéshez
A többi között a Louis Vuitton, Christian Dior, Tiffany és Bulgari luxusmárkával fémjelzett LVMH kínálatában a divatáru és a bőrdíszműves készítmények vitték a prímet, ezek adták a teljes bevétel 49 százalékát, forgalmuk éves alapon 9 százalékkal nőtt – az elemzők ennél 1 százalékponttal magasabb adatot vártak.
Ugyanekkora dinamika jellemezte a kozmetikumok és parfümök termékcsoportot is. Gyengébb teljesítményt, szerény 3 százalékos pluszt mutatott a TAG Heuer, Zenith és Hublot luxusmárkát forgalmazó óra-ékszer üzletág, ugyanakkor nem dicsérik meg
a minőségi szeszes italokat kínáló üzletág vezetését, amely a csoporton belül egyedüliként maradt szégyenben:
a pezsgőtől a borokon át a röviditalokig valamennyi szegmensben kevesebb volt a bevétel, összességében 14 százalékkal. Ez a szegmens 15 százalékkal járult hozzá az összbevételhez.
Negatívum volt, hogy Amerikában immár nem volt mire koccintani, ennek megfelelően a pezsgőfogyasztás ott drasztikusan visszaesett, olyannyira, hogy ennek hatását a kínai torkokon lecsúszó Hennessy konyakok nagyobb mennyisége sem tudta kompenzálni.
Három dübörgő és kiemelkedő év után a növekedés a történelmi átlagnak jobban megfelelő dinamika felé közelít
– értékelt a számokat ismertető elemzői konferencián Jean-Jacques Guiony pénzügyi igazgató.
Megszakadt az LVMH tőzsdei dominanciája
Hogy a dübörgés már a múlté, az jól látszik az LVMH árfolyamán, amely áprilisi idei 902 eurós csúcsa óta 24 százalékkal esett (ebből ma délig 6,4 százalékot), ezzel mintegy 96 milliárd euróval csökkentve az LVMH piaci kapitalizációját – emlékeztet a Reuters.
A befektetőkön ugyanis eluralkodott a pesszimizmus a luxusipar jövőjét illetően, egyszersmind csökkentették a vele szemben támasztott elvárásaikat. Hogy erre az LVMH hogyan cáfol rá, és ez a nyereségtermelés frontján mit jelent, az csak 2024. január 24-én derülhet ki, a második féléves gyorsjelentés publikálásakor.
A francia luxuskonszernt a tőzsdei lejtmenettel párhuzamosan még egy csapás érte a múlt hónapban: elveszítette a legértékesebb európai vállalat címét, a kitüntető titulus a Wegovy nevű elhízás elleni gyógyszer kirobbanó sikerének köszönhetően a dán Novo Nordisk gyógyszergyártó vállalatot illeti.
Rossz előjelek a Birkenstock tőzsdei rajtja előtt
Ráadásul az LVMH-nak ma újabb a fiaskógyanúval kell szembenéznie, a közvetve a csoporthoz tartozó német Birkenstock prémiumszandál- és -lábbeligyártó vállalat tőzsdei debütálása okozhat számára kellemetlen meglepetést.
A Birkenstock részvényeit ugyanis a megcélzott 44–49 dolláros sáv tetején szerették volna látni, ehhez képest kedden a papírt 46 dollárra árazták be, noha sarokkő befektetőként olyan pénzügyi óriások tettek hitet az 1774-ben családi vállalkozásként indult német cég sikere mellett, mint az 1400 milliárd dollárt kezelő norvég szuverén vagyonalap, az L Catterton és a Durable Capital Partners magántőke-társaság.
A kibocsátók a tetemes kereslet ellenére is konzervatív megközelítést alkalmaznak az árazásnál, tekintettel a tőkepiacokat most jellemző erős volatilitásra. Végül is a felkínált 32,3 millió elkelt, 1,48 milliárd dollárt hozva a konyhára, egyben 9,3 milliárd dollárra értékelve a Birkenstockot. A részvényekkel a kereskedés ma magyar idő szerint fél négytől zajlik a New York-i tőzsdén.
