Négyévnyi teljes elszigeteltséget követően feloldott bizonyos, elsősorban az ország olaj- és gáziparát, illetve aranypiacát érintő szankciókat Venezuelával szemben az Egyesült Államok. A szankciók feloldása azonban egyelőre átmeneti és feltételekhez kötött.
Fotó: Shutterstock
Miért oldotta fel a Venezuela elleni szankciókat Amerika?
Joe Biden azt követően döntött a Venezuela gazdaságát térdre kényszerítő korlátozó intézkedések feloldása mellett, hogy a latin-amerikai országot tíz éve diktatórikus eszközökkel vezető Nicolás Maduro elnök politikai egyezséget kötött az ellenzék tagjaival, melyben garantálja számukra a jövő évi választáson való indulás lehetőségét, továbbá öt politikai foglyot, köztük egy rendszerkritikus újságírót és egy korábbi parlamenti képviselőt is szabadon engedett letartóztatásukból.
Az amerikai közlemény ugyanakkor kiemelte:
Az Egyesült Államok kész arra, hogy ha a Maduro-kormányzat nem teljesíti vállalásait, azonnal visszaállítsa a szankciókat.
A Maduro-féle politikai egyezség egyik kardinális pontja, hogy a kormányzat garantálja María Corina Machado ellenzéki elnökjelölt indulási lehetőségét a közelgő előválasztáson. A mérések szerint ő lehet Maduro elnök legnagyobb kihívója a jövő évi elnökválasztáson.
Milyen szankciókat oldott fel Amerika Venezuelával szemben?
Az Egyesült Államok még 2019-ben, Donald Trump elnöksége alatt vezetett be hermetikus szankciókat a latin-amerikai országgal szemben, válaszul az országban uralkodó jogállamisági hiányosságokra, köztük, de nem kizárólag a 2017-es tömegtüntetésekkel szembeni erőszakos, civilek halálát is magában foglaló erőszakszervezeti fellépésre és a 2018-as elnökválasztás során megfigyelt tömérdek szabálytalanságra.
Fotó: Getty Images
2019-ben az Egyesült Államok megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy Venezuelából származó olajat és gázt importáljanak vagy oda exportáljanak, de az ország államkötvényeivel való kereskedést és az arany piacán zajló ügyleteket is illegalitásba helyezte, továbbá vezető venezuelai kormánytagokkal szemben személyes szankciókat is életbe léptetett, s ezeket a nyugati világ jelentős része is magáévá tette.
A mostani, egyelőre átmenetileg fél évre szóló szankciófelfüggesztés ismét engedélyezi az amerikai cégeknek a venezuelai olaj és gáz importját, ahogy az arany- és az államkötvénypiacot is megnyitja az amerikai vállalatok és a lakosság előtt, a Maduro belső körét érintő személyi szankciók ugyanakkor egyelőre életben maradnak.
Hogyan hathat a Venezuela elleni szankciók feloldása az olaj árára?
Az amerikai szankciók feloldása alapvetően kínálati többletet hoz majd az olaj nemzetközi piacára, a megjelenő mennyiség azonban – Sofia Guidi Di Sante, a Rystad Energy vezető olajpiaci elemzőjét idézve – csupán egy vízcsepp az olajpiac óceánjában. A szakértő rámutatott: a venezuelai olajexport a szankciók ellenére is napi 750-800 ezer hordó közé esett, mivel a latin-amerikai ország legnagyobb vevője, Kína, korábban sem vette figyelembe az amerikai korlátozásokat, így jelentős, 20 dolláros diszkonttal jutott hozzá a fekete aranyhoz.
Fotó: Shutterstock
Az elemzők várakozásai szerint az amerikai szankciók felfüggesztése napi 200 ezer hordó környéki exporttöbbletet jelent majd Venezuela és ezáltal a globális olajpiac számára, ez azonban egy napi 100 millió hordós kereslettel rendelkező piacon valóban elhanyagolható mennyiségnek tűnhet.
A venezuelai ismételt térnyerése azonban könnyen nyugalmat is kölcsönözhet a piacoknak, mivel a befektetők az elmúlt napok közel-keleti geopolitikai eszkalációját látva hektikus kereskedésbe kezdtek, egy nagyjából 5 százalékos sávon belüli hullámvasutat indítva útjára a nemzetközi olajáron.
A két benchmark olaj árfolyama az elmúlt órákban jelentős, 2 százalék körüli gyengülésnek indult, a folyamat mögött azonban a venezuelai exporttöbblet várható megjelenésén túl az izraeli helyzet alakulása is megjelenhet, lévén Joe Biden amerikai elnök sikeresen elérte tegnapi útján, hogy Izrael beengedjen bizonyos humanitárius segélycsomagokat a Gázai-övezetbe, valamelyest csökkentve ezzel a lehetséges szélesebb körű eszkaláció rövid távon várható valószínűségét, ami szintén nyugalmat kölcsönözhet a befektetőknek.
A Brent olajfajta hordónkénti ára 89,77 dollárig, míg a WTI kurzusa 86,83 dollárig csökkent.
Ki lehet a venezuelai szankciók feloldásának legnagyobb vesztese?
A Venezuela elleni amerikai szankciók feloldása egyértelműen azoknak az országoknak fájhat majd a legjobban, amelyek az elmúlt években a nyugati szankciók ellenére is folytatták kereskedelmi kapcsolatukat a latin-amerikai országgal. A legjelentősebb ilyen ország Kína, amelynek olajigénye 2021-ben napi 14,9 millió, míg 2022-ben napi 14,3 millió hordót tett ki, ezt a hatalmas fogyasztást pedig egyrészt a nagyjából 20 dollárral a alatt beszerzett venezuelai Merey nyersolajból, másrészt a szintén szankciók garmadájával sújtott, így diszkonttal beszerezhető orosz olajból elégítette ki.
A venezuelai–kínai olajkereskedelmi kapcsolat olyan jelentős, hogy a kínai nemzeti olajipari vállalat megafinomítóját kifejezetten a latin-amerikai Merey olaj feldolgozására építették meg nemrég.
Fotó: AFP
Azzal azonban, hogy a venezuelai olajról lekerülnek a szankciós béklyók, megindulhat a korábban egyébként nagymértékben fennálló kereslet a Merey nyersolaj iránt az Egyesült Államok és India irányából is, árfolyamfelhajtó hatást fejtve ki ezzel a Merey kurzusán, fájdalmas extra kiadásokra és versenyre kényszerítve a kínai importőröket.
