Brutális emelkedésnek indult a nemzetközi olajár, miután egy gázai kórházat tegnap rakétatámadás ért, a tragédiának azonban egyelőre nincs felelőse. Az izraeli fél palesztin terroristasejtekre mutogat, míg az arab világ szinte egy emberként ítélte el Izraelt a több mint 500 sérült civil halálát okozó támadás miatt.
Fotó: Shutterstock
Az olajár emelkedése az azóta bekövetkezett geopolitikai fejleményeket látva keveseknek lehet meglepetés: a támadás ugyanis olyan mértékű Izraellel szembeni ellenérzést váltott ki az alaphangon is pattanásig feszült Közel-Keleten, hogy több, a térségben kiemelten fontos szerepet betöltő arab vezető, köztük Jordánia uralkodója, II. Abdulah király, Abdel Fattah El-Sziszi egyiptomi elnök és a palesztin vezető, Mahmud Abbasz le is mondta tervezett találkozóját Jordániában Joe Biden amerikai elnökkel, aki nemrég landolt a tel-avivi reptéren, hogy személyesen is megpróbálja megelőzni a helyzet eszkalációját.
A piacok pánikszerű reakciója annak tudható be, hogy ha a térség egy szélesebb körű fegyveres konfliktusba keveredik, könnyen megszakadhatnak a fekete arany ellátási láncai, ahogy az sem zárható ki, hogy az arab világ Irán vezetésével ismét beveti az olajfegyvert, részlegesen vagy akár teljes egészében leállítva az olaj exportját a nyugati világ számára, beláthatatlan károkat okozva ezzel.
A tegnap esti tragikus terrortámadás óta a WTI olaj ára 3,4 százalékkal, 89,59 dollárig erősödött, a Brent árfolyama pedig 3,1 százalékkal, a 92,68 dolláros hordónkénti árat is elérte.
Megérkezett a hideg, de az energiapiaci rali még várat magára – minden szem az izraeli háborúra szegeződikÖrömhír, hogy az első hideg időszak alatt nem „robbant fel” a gázpiac, ám a piaci nyugalom törékeny, a konfliktus kiszélesedése esetén az olajár meg sem állna 100-120 dollárig. |
Joe Biden azután érkezett meg Izraelbe, hogy külügyminisztere, Antony Blinken rég nem látott tempóban körbejárta a most Amerikával látványosan szembeforduló országok vezetőit, hogy egyeztessenek az izraeli helyzetről és megelőzzék, hogy Irán – korábbi fenyegetéseit beváltva – valóban egy második frontot nyisson a háborúban azzal, hogy a Hezbollah libanoni és a Hamász palesztin terrorszervezeteken keresztül proxyháborúba kezd a zsidó állammal.
Kérdés, hogy az olajár emelkedése mennyire bizonyul tartósnak, illetve milyen hatása lesz az üzemanyagok árára. Az izraeli háború kitörése után az elemzők az üzemanyag egyértelmű drágulását jósolták, egyelőre azonban nem lett igazuk.
