Az idei év egészségipari slágercikke kétséget kizáróan a dán Novo Nordisk fogyasztó injekciója, a Wegovy, amely néhány hasonló hatóanyagú készítménnyel együtt forradalmasította a fogyókúrapiacot, miközben más ágazatokban komoly fejfájást és bevételcsökkenést idézett elő, vagy legalábbis erre panaszkodnak egyes szereplők.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Erről tanúskodik a Reuters statisztikája, amely a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon kapcsán azt mérte fel, hányszor került terítékre a glukagonszerű peptid (GLP)-1-mimetikumok okozta fenyegetettség. Magyarán az új, a Novo Nordisk és az Eli Lilly által képviselt elhízás vagy súlycsökkentő gyógyszerek tovaterjedő hatása.
A hírügynökség tudósításaiban 29 európai és amerikai, tőzsdén jegyzett vállalat elemzői tájékoztatóját említi, ahol összesen 256 kérdés vonatkozott az eredetileg a cukorbetegség ellen kifejlesztett, de súlycsökkentő hatással is rendelkező gyógyszerek gazdasági hatásaival kapcsolatban.
A potenciális ügyfelek száma a kétmilliárdot közelíti
Ez több mint kétszerese a második negyedévben történt említéseknek, amikor ezek a kifejezések 127 alkalommal kerültek elő. A duplázást az új hírek is táplálták, így például az, hogy a Novo Nordisk portfóliójába tartozó Ozempic és Wegovy használata amellett, hogy egyfajta súlykontrollt jelent, a szív- és érrendszeri halálozások statisztikai esélyét is 20 százalékkal csökkenti.
A potenciális célcsoport pedig nem kicsi, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint globálisan 600 millió elhízott ember lehet, „csupán” túlsúlyosként pedig eléri az 1,3 milliárdot regisztráltak.
Ez forró téma mostanában, a fogyasztási szektor vállalatainak meg kell vizsgálniuk, hogy éri-e, s ha igen, mekkora hatás a fogyasztószerek elterjedésével
– hangsúlyozza Jeff Jonas, a Gabelli Funds portfóliómenedzsere hozzátéve, a piac joggal kíváncsi arra, hogy az egyes vállalatok miként kezelik a bevételeket, profitmarzsokat slankító kockázatokat.
A Walmartnál már látják a káros mellékhatásokat
Amint elérhető áron és elegendő mennyiségben áll majd rendelkezésre a „csodaszer”, a fogyasztói szokások is gyökeresen megváltozhatnak – a világ minden táján.
A Walmart már október elején megkongatta a vészharangot, számokkal alátámasztva, hogy a súlycsökkentőkre átállt vásárlói a korábbinál kevesebb élelmiszert vesznek. Enyhe mértékben, de kimutathatóan.
A téma a múlt heti eredménytájékoztatón is előjött, akkor John Furner, a Walmart amerikai vezérigazgatója már lágyabb húrokat pengetett, mondván, túl korai lenne megmondani, hogy a kezelések milyen hatással lesznek a vásárlókra és az üzletre.
Fotó: AFP
Kézenfekvő volt a kérdés feltétele a Hershey és a Mondelez édességgyártók esetében, náluk a menedzsment vizsgálja a kérdést, amúgy pedig a csökkentett cukortartalmú édességekre fókuszálnak. A Krispy Kreme viszont nem úszta meg ennyivel, a fánkozókat üzemeltető láncot október végén a Truist Securities leminősítette, mert a fogyimánia miatt egyre több korábbi édesszájú ügyfele kerüli a cég egységeit.
Itt olvad, ott hízik az árfolyam
A Krispy Kreme árfolyama augusztus óta 15 százalékot esett, s már csak 5 százalékos „túlsúly” maradt rajta az év korábbi szakában felszedett 20 százalékból. Hasonlóképp járt a Hershey is. Az árfolyamesésük egybeesett a Novo Nordisk 26 százalékos és az Ely Lilly 30 százalékos ralijával.
Fotó: Shutterstock
A sörösök nem aggódnak, sőt a világelső belga–brazil AB InBev és a harmadik dán Carlsberg vezetői optimisták: szerintük a sörfogyasztást nem érinti a fogyasztószerek elterjedése, legfeljebb a termékkörön belüli átrendeződéshez vezethet. Azaz az alacsonyabb kalóriatartalmú, de éppoly ízletes sörök kerülnek előtérbe, ezekből pedig bő a választék.
A dán gyógyszeripari vállalat a fogyasztószereinek köszönhetően 48 százalékos árfolyamraliban van az idén, az Eli Lilly már 63 százalékos pluszban jár.
A befektetői lelkesedésnek köszönhetően ezzel a Novo Nordisk Európa legértékesebb tőzsdei vállalatává vált, a luxusipar királyát, a francia LVMH-t lepipálva, míg az amerikai Eli Lilly a világ legértékesebb egészségipari tőzsdecégévé nőtte ki magát 560 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával.
Elbizonytalanodtak az alapkezelők is
A konkurensek, mint a Pfizer és az Amgen eközben irigykedve figyelik a riválisaik sikerét, tőlük az elemzők azt kérdezték, hogy saját gyógyszerfejlesztéseikkel hogyan állnak. Az egészségbiztosítóknál – UnitedHealth és a Cigna – pedig azt járták körül, hogy a fogyasztószerek bekerülnek-e a támogatotti körbe és ez mennyire dobhatja meg a költségeiket.
Ami tény, a Wegovy egyhavi dózisa alapáron nagyjából ezer dollárt kóstál, ezt pedig finoman szólva nem sokan tudják kúraszerűen megfizetni.
A vesztesek sorát gyarapítják az elhízott betegek kezeléséből profitáló orvostechnikai eszközgyártók és dialízisszolgáltatók, noha ügyfélkörük szűkülése népegészségi szempontból örvendetesnek mondható. Az amerikai orvostechnikai eszközgyártók részvényeiből képzett tőzsdén kereskedett alap (iShares US Medical Devices ETF) árfolyama 7 százalékos mínuszba váltott az idén.
Az alapkezelők körében érthető óvatosság tapasztalható a fogyasztószerek „mellékhatásait” illetően. A negatívan érintett cégek befektetői megítélése romolhat
– jövendölte Rajesh Kumar, az HSBC elemzője. A befektetők még „monitorozzák a helyzetet”, de egyre kevesebb kétségük van afelől, hogy ezek a fogyasztószerek a medicina legkeresettebb gyógyszerei közé lépnek elő.
Jeff Jonas még optimistább, szerinte valószínűleg ez lesz minden idők legkelendőbb gyógyszerkategóriája, de azt is elismeri, hogy a termékpaletta kifejlesztéséhez még jó néhány évre szükség lesz.
