Drámai hatású volt péntek reggel Bige László bejelentése, hogy 93 év után befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek.
Fotó: Simon Móricz-Sabján / Világgazdaság
A hírre a cég 2025-ben lejáró eurókötvényének árfolyama azonnal reagált Frankfurtban, ahol a tőzsdenyitáskor 3,7 százalékkal, a névérték 85 százalékára esett. Napközben a 20,50 százalékos vételi és 55 százalékos eladási ajánlatok erős spekulációs nyomást jeleztek, de nem tört ki pánik a piacán. Annál is kevésbé, mert ebben az erősen szezonális ágazatban gyakoriak a leállások, viszonylag kicsi, névértéken 200 millió eurós a piacra vezetett kötvénymennyiség, s a hozam a mostani árszinten is közel 20 százalékos.
A Nitrogénművek éves szinten nagyjából 450 millió köbméter földgázt fogyaszt, ami a hazai földgázfogyasztás közel 5 százaléka, de a mostani leállást nem az energiaárakkal indokolták, hanem az adóterheléssel
– mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste szektorelemzője. Hozzátéve: bár a műtrágyának van nemzetközi piaca, mégis egy bizalmi termékről van szó, melynek nagyon fontos az összetétele, vagyis a magyar gazdák nem szívesen szórnak műtrágyát a földjükre. Ugyanakkor a műtrágya stratégia termék is, mert enélkül a hazai termésátlagok az ötödükre esnének vissza.
Amint azt Deák Dávid, az Equilor üzletkötője elmondta: tavaly komoly leállások mellett is 30 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el a Nitrogénművek, mely most is jelentős készletekkel rendelkezik, miután kihasználta az elmúlt időszak kedvező gázárait, s a 2024-es hazai műtrágyaszezon valószínűleg nincs veszélyben.
Elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy ha a leállás 3-6 hónapnál nem lesz hosszabb, akkor nem várható különösebb reakció a piacon.
A nagy kérdés a 2025-ös hazai műtrágyaszezon keresletének kiszolgálása.
Az egyetlen hazai műtrágyagyártó vállalat tulajdonosa korábban a szén-dioxid-kvóta kiosztása, s az ezt terhelő kapcsán levelet írt Lantos Csaba energiaügyi miniszternek és az agrártárcát vezető Nagy Istvánnak, hogy a költségnövekedésük meghaladja a 20 ezer forintot a műtrágya tonnájára vetítve, ami Bige álláspontja szerint kigazdálkodhatatlan. Ám nem ez az egyetlen politikai feszültség. Bige László tulajdonosnak számos jogi ügye van folyamatban. Többek között a Nitrogénművek évek óta húzódó kartellügye, ahol 11 milliárd forintos bírság a tét.
Évtizedes sztorinak számít az agráriumban, hogy Csányi Sándor agrárcége a KITE, mely a magyar mezőgazdaságban integrátori szerepet játszik, alkalmas belépési ponton komolyan érdeklődne a műtrágyagyártás iránt. A két cég közti rivalizálás abban is tetten érhető volt, hogy a KITE segíthette a GVH-t a kartellügyként elhíresült versenyhatósági eljárásban.
Nem először van bajban a Nitrogénművek. Emlékezetes, hogy Bige cége még 2013-ban kibocsátott 200 millió dollárnyi kötvényt, 7 éves lejáratra, 7,85 százalékos dollárkamattal. Aztán 2018 tavaszán, két évvel a futamidő vége előtt, ezt kénytelen volt refinanszírozni. Ám a roadshow jól sikerült, 200 millió eurónyi kötvény bocsátottak ki, 2025-ös lejárattal, 7 százalékos kamattal. Jelenleg ez a kötvény forog a frankfurti tőzsdén.
Nem könnyű belelátni a Nitrogénművek fundamentumaiba, hiszen nem tőzsdecég, ezért ritkák és hézagosak a közlemények. De a hitelállomány továbbra is alacsony, a legnagyobb súlya a kibocsátott kötvénynek van, amely a hitelállományban több mint 80 százalékos arányban szerepelt 2022. december 31-én. A nettó adósság-EBITDA aránya pedig 2-es érték körül mozog.
Valójában a politikai kockázat az, amelyet a következő hónapokban kezelni kell, hogy a 2025-ös műtrágyaszezon ne kerüljön veszélybe.
