Elképesztő, ahogy Frankfurtban liftezik a Nitrogénművek kötvénye
Historikus mélypontra zuhant kedden a Nitorgénművek eurókötvényének árfolyama, miután a tulajdonos Bige László bejelentette, hogy 93 év után leáll a termelés az ország egyetlen műtrágyagyárában. A 2025-ben lejáró kötvény árfolyama Frankfurtban a névérték 55 százalékára zuhant kedden, miközben az elmúlt egy hónapban 88,3 és 88,5 között jegyezték, az elmúlt egy évben pedig a 69 és 90 százalék közti sávban mozgott. Ám a keddi 37 százalékos zuhanást szerdán 44 százalékos emelkedés követte, s a kurzus 79,50 százalékra emelkedett.
A szerdai fordulatot részben az újabb Bige-nyilatkozat is indokolhatja, amennyiben a kedd reggel még a végleges leállást kommunikáló tulajdonos pár órával később már arról beszélt, hogy mégsem zárnak be, s nem bocsátanak el ezer embert. Az már a részvénytőzsdéknél kevésbé likvid kötvénypiac sajátossága, hogy csak egy nap késéssel tudott reagálni a gyorsan változó helyzetre.
Deák Dávid, az Equilor üzletkötője már a keddi árfolyamzuhanás idején emlékeztetett, hogy tavaly komoly leállások mellett is 30 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el a Nitrogénművek, mely most is jelentős készletekkel rendelkezik, miután kihasználta az elmúlt időszak kedvező gázárait, s a 2024-es hazai műtrágyaszezon valószínűleg nincs veszélyben. Mivel
a műtrágya szezonális termék, így 3-6 hónapos leállás még nem veszélyeztetné az értékesítést.
Bár a hazai műtrágyapiac leghamarabb 2025 tavaszán érezné meg a gyár kiesését, s a műtrágyának van nemzetközi piaca, mégis komoly gondot jelentene a végleges leállás – figyelmeztetett Pletser Tamás, az Erste elemzője, mondván, bizalmi termékről van szó, melynek nagyon fontos az összetétele, vagyis a magyar gazdák nem szívesen szórnak import műtrágyát a földjükre. Ráadásul a műtrágya stratégia termék, mert enélkül a hazai termésátlagok az ötödükre esnének vissza.
A kötvény árfolyamának gyors regenerálódása azzal is magyarázható, hogy a piac már eddig is árazta a politikai kockázatokat. Az egyetlen hazai műtrágyagyártó vállalat tulajdonosa ugyanis vitatja a szén-dioxid-kvóta kiosztását, s az ezt terhelő adó kapcsán levelet írt Lantos Csaba energiaügyi miniszternek és az agrártárcát vezető Nagy Istvánnak, hogy a költségnövekedésük meghaladja a 20 ezer forintot a műtrágya tonnájára vetítve, ami Bige álláspontja szerint kigazdálkodhatatlan.
Bige László tulajdonosnak számos jogi ügye van folyamatban. Többek között a Nitrogénművek évek óta húzódó kartellügye, ahol 11 milliárd forintos bírság a tét. Emellett évtizedes sztorinak számít az agráriumban, hogy Csányi Sándor agrárcége, a KITE, mely a magyar mezőgazdaságban integrátori szerepet játszik, alkalmas belépési ponton komolyan érdeklődne a műtrágyagyártás iránt. A két cég közti rivalizálás abban is tetten érhető volt, hogy a KITE segíthette a GVH-t a kartellügyként elhíresült versenyhatósági eljárásban.
A frankfurti tőzsdén forgó kötvényből 200 millió eurónyit bocsátottak ki 2018-ban, 7 százalékos kamattal, 2025-ös lejárattal. Ezzel valójában a 2013-ban 7,85 százalékos kamattal kibocsátott 200 millió dollárnyi kötvényt refinanszírozták.
A jelenlegi árfolyamon az eurókötvény hozama 25 százalékos, vagyis a politikai kockázatok ellenére is viszonylag vonzó.
Miközben a vállalat fundamentumai erősek: a hitelállomány 80 százaléka a kötvényadósság, s a nettó adósság-EBITDA aránya a 2-es érték körül mozog.
