Protekcionistán zöldülő Európa, kiélezett amerikai választások és a mesterséges intelligencia további térnyerése: izgalmasak a piaci kilátások 2024-re vonatkozóan.
Amerika elnököt választ: visszatér Trump, vagy marad Biden?
A részvénypiacok jövő évét globálisan is alapjában határozza majd meg, az aktuális mérések éppen melyik jelölt győzelmét valószínűsítik nagyobb eséllyel a novemberben esedékes voksoláson. A két politikus ugyanis szögesen ellentétesen gondolkozik nemcsak politikai, de gazdasági kérdésekben is: Trump visszatérése esetén minden bizonnyal csökkenő klímavédelmi kiadásokra, adócsökkentésekre és a piacok támogatására lehetne számítani, míg Biden hatalmon maradása a szociális kiadások szintjének fenntartását és a zöldtámogatások további növelését hozná magával.
Az amerikai elnökválasztás azonban áttételesen a világ egyik legnagyobb gazdaságának számító Kína világpiaci szerepére is nagy hatással lehet: az ázsiai ország ugyanis minden bizonnyal tartani kívánja majd jelenlegi, 5 százalékos növekedési céljait, ezt azonban az Amerikával folytatott kereskedelmi és technológiai háborúja nagy mértékben befolyásolhatja majd – ugyan Biden fellépése is kifejezetten erősnek volt mondható az elmúlt hónapokban, Trump minden bizonnyal újabb szintre emelné a Kína elleni védvámokat és különadókat, látványos csapást mérve ezzel a kínai növekedési kilátásokra.
A mesterséges intelligencia könnyedén mindent vihet jövőre is
A ChatGPT tavaly év végi megjelenésével berobbant a mesterséges intelligencia (MI) kora, az amerikai részvénypiac idei éve egészen más képet mutatna, ha az MI-cégek által elkönyvelt, több száz százalékos tőzsdei ralik elmaradtak volna. A Charles Stanley elemzői szerint az Egyesült Államok jövőre is vezető szerepet vállal majd a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén, ugyanakkor az eddiginél nyitottabb lesz majd a nemzetközi együttműködésekre a területen.
Javulnak a kilátások a sokat rángatott irodapiac számára
Az üzlethelyiségek és irodák iránt a Covid kitörése óta szinte soha nem látott mértékben csökkent a kereslet, a kijárási korlátozásokat követően pedig az egekbe szökő kamatkörnyezetek álltak a szektor talpra állásának útjába. Az elemzők szerint jövőre, a várható jegybanki kamatvágásokat követően az enyhülő monetáris szigor hozzájárulhat majd a szegmens felfutásához, különösképpen azon ingatlanok esetében, amelyek magas minőséget képviselnek, kiváló helyen találhatók, és nem utolsósorban alacsony rezsiköltségeket és magas fokú fenntarthatóságot kínálnak a potenciális bérlők és vevők számára.
Globálisan enyhül majd a kamatkörnyezet, fellélegezhetnek a vállalatok
A világ szinte minden jegybankja rohamtempóban kezdett kamatemelésbe az elmúlt másfél év során, hogy a globálisan elharapódzó inflációs nyomást mielőbb enyhíteni tudják országaikban. A hitelfelvétel költségeinek sokszoros növekedése mind a vállalatok, mind a lakosság számára hatalmas, sok esetben kigazdálkodhatatlan nehézségeket okoztak, a kormányzatok államadósság-terheinek növekedéséről és ennek következményeiről nem is beszélve.
A piacok azonban jövőre már – talán kicsit túlzott optimizmusról adva számot – mind az Európai Központi Bank, mind az amerikai jegybank esetében korai, akár április–májusi kamatvágást vizionálnak, remélve, hogy a bankárok már elégedettek lesznek az inflációs célok elérését tekintve.
Költekező, protekcionista, zöldülő Európai Unióval érdemes számolni
A Charles Stanley elemzői szerint az európai gazdaság eddigi egyik legnagyobb motorjának számító német piac a tradicionális autógyártás háttérbe húzódásával és az olcsó orosz energiahordozókról való leválással nagyot veszíthet majd lendületéből, a zöldátállás előrelendítésére pedig hatalmas összegeket kell majd költenie az EU-nak.
Ennek elősegítésére hatalmas összegeket szabadít majd fel a nettó zéró programjaiból különböző fejlesztési támogatásokra, különösen az elektromosautó-gyártás terén – ezen a területen azonban könnyedén elképzelhetőnek tartják bizonyos protekcionista lépések bevezetését is, hogy csökkenjen az európai gyártókra nehezedő nyomás.
A vállalat szakértői szerint az EU vezetése a versenyképesség fellendítése érdekében növelni akarja majd a tagállamok hitelfelvételi rugalmasságát is, amellett, hogy a saját költségvetésébe is igyekszik majd a lehető legtöbb pénzt bevonni.
Az összeállítás első részét itt olvashatja.
