Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően a 4,5 százalékos szinten tartotta az eurózóna irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A jegybank közleménye kiemelte: a friss inflációs adatok megfelelnek a testület korábbi várakozásainak, a szigorú monetáris politika ugyanakkor sikeresen csökkenti a piaci keresletet, így a pénzromlás elleni harc a kívánt mederben folyik.
A jegybank a továbbiakban is elkötelezett 2 százalékos inflációs céljának elérésében, melyet a jelenlegi adatokat látva az aktuális kamatszintet hosszan fenntartva elérhetőnek is tart – áll a közleményben.
Az EKB egymást követő harmadik ülésén tartotta a korábbi szinteken az irányadó kamatot, szokatlanul hosszú szüntet illesztve ezzel monetáris szigorítási kampányába, amelyet 2022 közepén kezdett meg.
Az EKB jövőbeli kamatpályáját tekintve elmondható, hogy a piacok és a jegybankárok várakozásai közt továbbra is jelentősek az eltérések. Christine Lagarde, a szervezet elnöke ugyanis az elmúlt időszakban minden felszólalásával igyekezett hűteni a befektetők korai kamatvágásról szóló spekulációját, kiemelve, hogy a monetáris lazítási várakozások negatívan hatnak az elleni harcra, mivel ösztönzik a fogyasztást.
Lagarde álláspontja szerint az EKB a nyáron kezdheti meg a kamatvágást, de annak pontos kezdése és a kamatcsökkentések mértéke az időközben beérkező adatok alapján dől majd el.
A jegybank elnöke 14 óra 45 perckor sajtótájékoztatón egészíti ki a szervezet közleményét, majd válaszol az újságírók kérdéseire is.
Lagarde a múlt hét végén, a davosi Világgazdasági Fórum záró panelbeszélgetésén kiemelte: a tavalyi év erőteljes normalizációs várakozásokkal ért véget, 2024 azonban mégsem a megszokott irány felé indíthatja a világgazdaságot, hanem sokkal inkább egy újfajta normalitás felé.
Az eurózóna vezető jegybankára szerint az új normalitás különös együttállás mellett épülhet majd fel : a globális munkaerőpiacok továbbra is feszesek, a pandémiás időszak alatt létrejött megtakarítások nagy részét a lakosság már felélte, ezért a fogyasztás látványosan visszaesőben van, az infláció pedig csökkent ugyan az elmúlt időszakban, de a még mindig nem tudott talpra állni a tavalyi mélyrepüléséből – ezt a folyamatot pedig a nemrég kirobbanó vörös-tengeri feszültségek sem segítik.
