A garancia – jogi elnevezéssel jótállás – az, amikor a kereskedő a szerződés hibátlan teljesítéséért vállal felelősséget. Ezt akár önként vállalhatja a gyártócég is, de – ahogy ez itthon is történik – előírhatja jogszabály is. A vonatkozó kormányrendelet melléklete szerint a Magyarország területén megvásárolt új, tartós fogyasztási cikkekre eladási áruk szerint:
- 10 ezer és 100 ezer forint között legalább egy év jótállást kell vállalni,
- 100 ezer forint felett és 250 ezer forintig legalább két év a garancia, míg
- 250 ezer forintot meghaladó eladási ár esetén minimum három év a jótállási idő.
Ennél hosszabb időtartamot is vállalhat a gyártó vagy a kereskedő, rövidebbet azonban fogyasztók esetében nem. Lényeges, hogy az időben kiterjesztett garancia keretében is csak azokért a hibákért vállalhat többletkötelezettséget a kereskedő, amelyek a termék gyártási hibájából erednek.
Ha a hosszabb garanciaidő kapcsán a felelősségvállalást kiterjesztik pl. lopásra, balesetből eredő károkra, villámcsapás másodlagos hatására, akkor az már biztosításnak számít. Ebben az esetben mindenképpen megjelenik tehát egy biztosító, amely a biztosítási szerződés mögött áll.
Bár e biztosításokat a fogyasztási cikket eladó kereskedők értékesítik számunkra, mégis sokszor hiába keressük e cégeket a biztosításközvetítők hatósági nyilvántartásában. Az általuk értékesített biztosítások csekélyebb díja, e tevékenység kiegészítő jellege miatt ugyanis a jogszabály nem írja elő, hogy ugyanolyan szigorú nyilvántartási, végzettségi és szakmai tapasztalatra irányuló elvárásoknak feleljenek meg, mint a biztosításközvetítők.
A biztosításértékesítéssel összefüggésben az alábbi előírások megtartása a kereskedők számára is kötelező:
- A vásárló részére a biztosítási szerződés megkötése előtt írásban tájékoztatást kell adni a biztosító nevéről és címéről.
- A vásárló igényeit figyelembe kell venni még a szerződés megkötését megelőzően.
- A tájékoztatás kötelező eleme a biztosítási termékismertető átadása, mely dokumentum összefoglalja a termék lényegét, megjelöli, hogy mely esetben fizet, illetve mely körülmények esetén nem térít a biztosító.
- Az értékesítőnek tisztességesen, szakszerűen, az ügyfél legjobb érdeke szerint kell eljárnia, ami azt is jelenti, hogy az ügyfél kérdéseire szakmailag megalapozott tájékoztatást kell adnia.
- A biztosítási szerződéshez kapcsolódó biztosítási titkot az értékesítő köteles megtartani.
- Tájékoztatást kell adni arról, hogy a vásárlók panasz esetén hova fordulhatnak.
- Ha a biztosítási termék áru vagy szolgáltatás kiegészítője, köteles tájékoztatást adni az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről.
Annak érdekében, hogy a biztosító a bekövetkezett kár esetében térítsen, fontos tudni, hogy a biztosító az egyes fogalmak alatt (pl. lopás, törés) pontosan mit ért, mert ez sok esetben eltér az általános szóhasználattól. Éppen ezért mindig érdemes a közvetítőtől tájékoztatást kérni.
A szerződéskötést megelőző tájékoztatás szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a kiterjesztettgarancia-szolgáltatás mögött áll-e biztosítási tevékenység.
A biztosításokra vonatkozó jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak, éppen annak érdekében, hogy a fogyasztó érdekei kellő védelemben részesüljenek.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a szerződésben meghatározott kockázatokra nyújt fedezetet, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti. A biztosító szolgáltatása az ügyfél kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítése. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos jogi garanciák segíthetik a vitás helyzet megoldását.
Ha a fenti szabályokat az értékesítő nem tartotta be, abban az esetben első körben a megbízójához (biztosító, biztosításközvetítő, alkusz) lehet panaszt benyújtani, amelyre az utóbbinak jogszabályi kötelessége 30 napon belül válaszolni. Amennyiben a panaszra e határidőn belül az ügyfél nem kap választ, vagy a panasz kivizsgálása nem volt megfelelő, illetve a válaszban foglaltak nem fogadhatók el (mert az ügyfél az értékesítő magatartása alapján jogszabálysértést valószínűsít), akkor fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető a Magyar Nemzeti Banknál (MNB).
Ha a szolgáltatás mögött nem áll biztosító, azonban a kiterjesztett garanciát vállaló kereskedő (illetve más, nem biztosítónak minősülő cég) a jótálláson túlmutató eseményre, pl. lopásra, balesetre, villámcsapás másodlagos hatására is vállal szolgáltatást, akkor felmerülhet, hogy az adott vállalkozás engedély nélkül folytat biztosítási tevékenységet. E gyanút célszerű azonnal jelezni az MNB ügyfélszolgálatának (1122 Budapest, Krisztina krt. 6.; tel.: 06 (80) 203 776; e-mail: [email protected]). A pénzügyi felügyelet minden esetben megvizsgálja a bejelentéseket.
