Kína ezermilliárd jüan (139 milliárd dollár) új kibocsátását fontolgatja egy speciális államkötvényprogram keretében. Ez lenne a negyedik ultrahosszú futamidejű kötvénykibocsátás az elmúlt 26 évben. Peking az élelmiszerekkel, az energiával, az ellátási láncokkal és az urbanizációval kapcsolatos projekteket finanszírozná a kötvényekkel.
A Bloomberg emlékeztet, hogy rendkívül ritka az ilyen kötvények kibocsátása. Az 1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően például a pekingi kormányzat a nagy állami tulajdonú bankok feltőkésítéséhez bocsátott ki ilyen különleges kötvényeket. Legutóbb 2020-ban értékesítettek hasonló kötvényeket ezermilliárd jüan értékben a pandémiás intézkedések fedezetére.
Hszi Csin-ping elnök komoly erőfeszítéseket tesz, hogy tehermentesítse az adósságok alatt görnyedező helyi önkormányzatokat, s a gazdaságtámogatás súlypontját a központi kormányzatra helyezze át. A makacs deflációs nyomás, az ingatlanválság és a gyenge belső kereslet mind visszafogja a konjunktúrát és csökkenti a bizalmat, emiatt a közgazdászok és a befektetők is további ösztönzést várnak a kormányzattól.
Kína már tavaly is extra államkötvény-kibocsátásokkal támogatta a gazdaságot. A költségvetési hiány a 3,8 százalékára emelkedett. A tavalyitól eltérően az idei javaslat olyan speciális adósságot teremt, amelyet a normál költségvetésen felül számolnak el, s nem növeli a folyó év államháztartási hiányát. Az ultrahosszú törlesztését több évtizedre porlasztják szét, csökkentve a rövid távú kötelezettségeket. (A tavalyi államadósságok pár éves futamidejűek voltak.)
Az ultrahosszú kötvények nem biztos, hogy képesek kezelni az összes fiskális kihívást
– figyelmeztetnek a Goldman Sachs elemzői. Elemzői becslések szerint az idei hivatalos költségvetési hiány, amelyet márciusban határoz meg a Nemzeti Népi Kongresszus, hasonló vagy valamivel nagyobb lehet, mint a tavalyi.
