Kiderült, kiknek köszönhető a váratlan felfutás az arany piacán

Az arany iránti kínai befektetési kereslet – amely a rudakra, érmékre és tőzsdén kereskedett alapokra (ETF) terjed ki – éves szinten 28 százalékkal 280 tonnára nőtt, ellensúlyozva az európai visszaesést. A távol-keleti ország ékszerértékesítése tavaly 10 százalékkal 630 tonnára nőtt, pedig a kereslet világszerte stagnált – derül ki az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adataiból.

Indiában az ékszereladások 6 százalékkal 562 tonnára csökkentek, Európáé 3 százalékkal 70 tonnára esett vissza. A befektetési célból vásárolt (ETF, érmék, rudak) nemesfém iránti kereslet a Közel-Keleten éves szinten 23 százalékkal, 114 tonnára ugrott, míg Európában 59 százalékkal zsugorodott. Ausztráliában közel 50 százalékos volt a visszaesés, míg Indiában 7 százalékos növekedést regisztrált a WGC.

Az elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a kínai befektetők a koronavírus-járvány alatt felhalmozott megtakarításaikat most a nemesfémbe menekítik, miután az ország évek óta nem tud kimászni az ingatlanválságból, a kínai részvények pedig húsz éve nem voltak ennyire rossz bőrben: a HSCE index az idén több mint 11 százalékot vesztett értékéből, az elmúlt egy év során pedig 35 százalékot zuhant,

Erre legutóbb 2005 novemberében volt példa. A CSI 300 kínai részvényindex a 2021-es csúcspontjáról gyakorlatilag értéke felét elvesztette, csak tavaly több mint 23 százalékkal gyengült. Ezzel szemben Európában a befektetők a jól teljesítő tőzsdéket és állampapírokat választották, míg az ékszerekből a megélhetési költségek emelkedése és az miatt kevesebb fogyott.

Az elektronikai ipar negyedik negyedévi fellendülése ellenére a technológiában felhasznált arany éves mennyisége először esett 300 tonna alá. Összességében a nemesfém iránti kereslet 4899 tonnával rekordévet zárt a tőzsdei és a börzén kívüli ügyleteket is beleszámítva, ezek nélkül viszont 5 százalékkal csökkenést regisztráltak. A szakértők arra számítanak, hogy a kínaiak idén tovább folytatják az arany zsákolását.

Miért értékes az arany, mi az

Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező, 

Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi aranytartalékkal bírt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. 

A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után. A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, s 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.