Miután az OTP Bank igazgatósága a 2023-as üzleti év eredménye után – a befektetőknek csalódást okozva – részvényenként mindössze 535 forintos osztalékra tett javaslatot a közgyűlésnek, jövőre már indulhat az osztalékrakéta – derül ki a JPMorgan (JPM) elemzéséből, amelyet az OTP vezérigazgató-helyettesével, Bencsik Lászlóval folytatott konzultációt követően állított össze az amerikai nagybank.
Jövőre már öt százalékot hozhatnak az OTP részvényei
Az idei ugyanis, bár abszolút számban közel a duplájára emelkedhet az előző évi 300 forinthoz képest, az éves nettó nyereséghez mért arányát tekintve 10 százalékpontos csökkenést jelent, és a részvényárfolyamhoz viszonyítva is éppen csak eléri a 3 százalékot, ami gyakorlatilag a régiós bankok osztalékhozamának az alsó határa.
A JPMorgan elemzői a befektetőknek szóló jegyzetükben úgy vélik azonban, hogy az OTP menedzsmentje fokozatosan növelni kívánja a tőkemegtérülést, és
a következő három pénzügyi év nettó nyeresége utáni osztalékráta 25 százalékra, vagyis a részvénykurzus 5 százalékára nőhet,
miközben a jelenlegi 60 milliárd forintos részvény-visszavásárlási programot követően újabb hasonló akciókra kerülhet sor. A képbe elvileg belezavarhat egy kívánatos régiós célpont felvásárlása, ám egy ilyen szektortárs eladósorba kerülését a JPM-nél jelenleg kevéssé tartják valószínűnek.
Az 5 százalékos osztalékhozam amúgy az elemzőcég 2025 decemberére belőtt, megemelt, 22 ezer forintos célára alapján például már 1100 forintos visszaosztást eredményezne.
Kedvező lesz a külső környezet is a bank számára
Rövid távon egyébként az euróövezet vártnál hosszabb ideig magasan maradó kamatkörnyezete továbbra is kedvező a hazai nagybank számára, így javulhat a csoport nettó kamatmarzsa. Túlságosan konzervatív volt tehát e körben a menedzsment korábbi „lapos” becslése, amit már ők is belátnak a JPM szerint. Ezzel szemben – írja az elemzés – idén a nettó kamatmarzs 30 bázisponttal bővülhet, amit jövőre 5 bázispontos zsugorodás követhet.
A magyarországi makrogazdasági háttér javult ugyan, de a január–februári növekedési mutatók egyelőre nem voltak olyan acélosak, mint remélték, ami az OTP első negyedéves hitelállományában is megmutatkozhat, különösen a vállalati szegmensben. Mivel azonban az már alacsony, egy számjegyű szintre érkezett, a reálbérek emelkedni kezdenek, a háztartások fogyasztása javul, így a növekedés várhatóan nyárra helyreáll.
A hazai politikai környezetet eközben kiszámíthatatlannak ítéli a JPMorgan, ugyanakkor
a kormány prociklikus megközelítésével a következő időszakban – főként jövőre és 2026-ban – szintén nyerhet a hazai bankszektor.
Vélhetően ezzel az esetlegesen csökkenő vagy megszűnő különadókra céloznak.
Mindamellett az sem elhanyagolható szempont, hogy két év múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon.
Középtávon kecsegtető eredményeket hoz az üzbég leánybank
A hitelezést ráadásul továbbra is segítik – bizonyos szegmensekben pedig egyenesen hajtják – a támogatott konstrukciók, bár ezek lendülete a korábbi évekhez képest némileg visszaesett, a jövőben pedig a költségvetés helyzete miatt még szerényebbek lehetnek.
Kockázatot jelent ellenben az OTP számára a jelzáloghitelek jelen állás szerint június 30-án megszűnő kamatsapkájának újabb meghosszabbítása, ami fél év alatt 5,5 milliárd forintot seperhet ki a bankból, jóllehet ezt a piac már beárazta a részvényárfolyamban.
A JPM középtávon – a rövid távú, eszközminőséggel kapcsolatos problémák dacára – kecsegtető akvizíciónak tartja az üzbég Ipotéka Bank felvásárlását, tekintettel a helyi piacon a lakossági banki termékfejlesztés kezdeti szakaszára és az ország izgalmas demográfiai dinamikájára. Noha a magyar bank rövid távú üzbegisztáni növekedési kilátásait jelenleg még gyengíti a helyi valutában történő finanszírozás korlátozott elérhetősége, de az OTP szakértelmével párosulva éppen ez biztosít egészséges növekedési pályát a leánybank számára a következő néhány évben.
Az OTP részvényei hétfőn kora délutánig 0,2 százalékkal, 17 640 forintra drágultak, míg év vége óta 13 százalékkal erősödtek.
