Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eredeti terveinek megfelelően alakul időarányosan a lakossági állampapírok értékesítése, vagyis
nem lehet azt mondani, hogy a magyar háztartások elfordultak volna az állampapíroktól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári jelentős kamatkifizetések hatása okozott torzulást, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon – hívta fel a figyelmet az ÁKK.
A lakossági kereslet a terv szerint alakul
Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, vagyis
időarányosan az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a lakossági kereslet.
Az ÁKK célja továbbra is az, amit decemberben megfogalmazott, hogy a 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg összesen a lakossági és nagybani papíroknál 2024-ben.
Több dkj-t tartanak a magánbefektetők
Ugyanakkor a lakosság diszkontkincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. A fentiekkel összhangban az ÁKK 1932 milliárd forintos nettó lakossági állampapírállomány-növekedést célzott meg az év egészére, ebből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.
Drámai fordulat a megtakarításoknál: az állampapír már nem kell, ebbe fektet inkább a lakosságVisszaesett februárban a háztartások megtakarítási kedve, a kedvező piaci széljárásnak köszönhetően így is tovább gyarapodott a lakosság hazai értékpapírvagyona. A háztartások kezében lévő állampapírok összértéke másfél év óta először csökkent, a befektetési alapok népszerűsége viszont továbbra is töretlen. Busásan kifizetődött a tőzsdéző kevesek kockázatvállalása. |
Más módszertan
Az MNB hétfőn megjelent februári értékpapírpiaci statisztikái a háztartások kezében lévő állampapírokról félreértelmezésre is okot adhattak – jelezte az ÁKK. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt.
Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg.
A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd
forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz
a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.
A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – szögezte le az ÁKK.
