Sportfinanszírozás: nem a gólokon múlik a profit
Az amerikai szocializmus legyőzi az európai kapitalizmust a sportban – írja csúfondárosan a The Wall Street Journal annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága nemrégiben kimondta: a transzferszabályzat egyes pontjai sértik az uniós jogot, s Lassana Diarra labdarúgó pert nyert a FIFA ellen. Az ítélet földindulásszerű változásokat hozhat az európai átigazolási piacon. Ám ennél jóval messzebbre mutat.
Ironikus, hogy a tengerentúlon, ahol hódít a szabad piac szelleme, olyan elit ligákban, mint az NFL vagy az NBA, erős mechanizmusok egyenlítik ki a versenyhátrányokat, míg Európában, amely a jóléti állam bölcsője, az erős klubok akadálytalanul taposhatják el a kisebbeket.
A gyengébb sportklubokat támogatja a draft
Az Egyesült Államokban a sportklubok tulajdonosai nagy pénzeket fektetnek a csapataikba, a jó szereplés és a profit reményében, de kénytelenek megosztani a sportközvetítési szerződésekből származó bevételeket. A közös kalap a gyengébb csapatok számára előnyös. Hasonló a draftrendszer szerepe, amely minden évben a leggyengébb csapatoknak kínálja először ígéretes főiskolai vagy középiskolás játékosokat.
Európában ezzel szemben a klubok felnevelik a fiatalokat, s addig tartják szerződésben a játékosokat, amíg a rivális ki nem fizeti az átigazolási díjat. Ami
arra készteti a gazdag klubokat, hogy minden tehetséget elraboljanak.
Akár felvásárlás útján, mint a Real Madrid, akár akadémiai rendszerben, mint a Barcelona.
Csak egy torta van
Érdekes közgazdasági kutatások arra jutottak, hogy
a sportteljesítmény és a jövedelmezőség az európai labdarúgásban elszakadt egymástól,
vagyis nem a gólokon múlik a profit.
Az is feltűnő, hogy a globális labdarúgás évente 41 milliárd dollárt termel a Deloitte becslése szerint, ami csak kétszer annyi, mint az NFL pénzügyi teljesítménye, miközben nyolcszor annyi szurkolója van. A legnagyobb szakadék a médiajogok terén tátong. Az NFL és az NBA közvetítései együttesen évente körülbelül 19 milliárd dollárt érnek, míg a Premier League és az UEFA Bajnokok Ligája együtt összesen bő 4 milliárd dollárt hoz – az Ampere Analysis szerint.
Európában mindenkinek az a legfontosabb, hogy meccseket nyerjen, nem értik, hogy egy közös terméket árulunk
– mondta Xavi Puyada, a kontinens legjobb klubkosárlabda-bajnoksága, az Euroliga pénzügyi igazgatója. A liga 18 csapata együttesen évente 540 millió dollárt keres, szemben az NBA 11 milliárd dollárjával, s
az európai kosárcsapatok többsége veszteséges.
Most azt célozzák, hogy a sztárcsapatok megzabolázásával, s a kisebb klubok támogatásával, amerikai mintára, kiegyensúlyozottabb versenyt alakítsanak ki.
Mi lesz a közepes méretű klubokkal?
A Diarra-ügy felveti annak kockázatát is, hogy a játékosok sikeresen felbonthatják szerződésüket. Az átigazolási díjak zuhanhatnak, megtorpedózva a közepes méretű klubok fő bevételi forrását, és még több hatalmat adva a sztároknak, hogy nagy béreket préseljenek ki a leggazdagabb csapatokból.
Egyrészt megszűnik a hosszabb szerződések adta stabilitás, másrészt, ha a szerződésükből kilépő játékosok ingyen váltanak klubot, akkor az átigazolási díjuk kiesik a körforgásból, ami hosszabb távon a fizetések masszív csökkenéséhez vezethet.
Azok az egyesületek pedig, amelyek gazdaságilag arra építik a működésüket, hogy kinevelnek vagy olcsón vesznek fiatal játékosokat, hogy aztán nagy haszonnal értékesítsék őket, igen komoly válságba kerülhetnek egy ilyen rendszerben, hiszen a bevételeik nagy részétől elesnének, ha az érvényes szerződéssel rendelkező futballistáik ingyen távozhatnának.
