késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A gyengélkedő német autóipar sem tudta megtörni a rekordot rekordra halmozó DAX indexet
A frankfurti vezető tőzsdemutató az évet 16 752 ponton zárta, ahonnan az év utolsó hónapjáig, nagyjából 21,5 százalékkal, a 20 364 pontos szédületes új rekordig vágtázott. Voltak ugyan év közben eléggé erőteljes visszaesések, például augusztusban 5 nap alatt 18 509 pontról több mint 6 százalékkal, 17 339 pontig zuhant a DAX, ám a piac végül minden hullámvölgyet megvett, és folytatódott a diadalmenet.
A járvány óta először csökken a DAX konszernjeinek összosztaléka
Az utóbbi időszakban pedig annak ellenére sem vesztették el a kedvüket a legjobb 40 német részvénytársaság befektetői, hogy a piaci várakozások szerint a jövő évre a koronavírus-járvány óta, vagyis öt éve először kell az összosztalékszint apadására felkészülniük.
A Handelsblatt üzleti portál kimutatása szerint a 40 elitcég ugyan nem kevesebbet, mint 48,5 milliárd eurót csengethet ki a részvényeseinek a következő tavasszal-nyáron, ám ez 7 százalékkal elmarad az idei visszaosztástól.
Bár a vállalatok szűk többsége, azaz 22 társaság várhatóan növeli osztalékát és csupán 8 csökkenti, egy bizonyos szektorban olyan nagy a visszaesés, hogy az magával rántja az összesített mutatót is. És hogy melyik ez a szektor, hát természetesen az autógyártó ágazatról van szó, ahol 35 százalékkal apadhat a részvényesek javadalmazása.
Ezzel szemben a sportcikkeket gyártó Adidas, a Deutsche Telekom távközlési csoport és a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat különösen erőteljesen növeli osztalékát.
Hasonló lesz a helyzet
- a Deutsche Banknál és
- a Commerzbanknál, valamint
- az Allianz,
- a Munich Re és
- a Hannover Re biztosító esetében.
A Fresenius egészségügyi csoport pedig, miután idén fügét mutatott a tulajdonosainak, jövőre visszairatkozik a befektetőbarát cégek sorába.
Andreas Hürkamp, a Commerzbank elemzője szerint egyfajta ágazati forgószínpad figyelhető meg a DAX cégei között.
Míg 2011-ben az autóipar váltotta a közüzemi cégeket, mint a legmagasabb osztalékot fizető ipaarág, 14 év után a biztosítók lesznek az első számú osztalékfizetők
– mondja.
Habár a legtöbb igazgatótanács vagy/és felügyelőbizottság csak a mérlegek bemutatásakor, azaz a következő év elején hozza meg döntését, a vállalat saját osztalékpolitikája és a már bemutatott kilenchavi adatok már megbízható előrejelzéseket tesznek lehetővé.
Pontosan egy évvel ezelőtt a Handelsblatt például 52,4 milliárd eurót prognosztizált 2024-re, amiből végül 52,3 milliárd euró lett, azaz meglehetősen jó volt a találati pontosság.
Zsugorodik az autógyártók osztaléka
Valóban szembetűnő a szomorú helyzet az autógyártásban, hiszen nem pusztán arról van szó, hogy 2023-hoz képest idén jócskán visszaestek a nyereségek, de a zsugorodás üteme gyorsult is az első kilenc hónap folyamán.
A Volkswagen például az első háromnegyedévben 8 milliárd eurós nettó nyereséget ért el, 32 százalékkal alulmúlva a tavalyi év azonos időszakában kigazdálkodott 11,8 milliárd eurót. A harmadik negyedévben azonban már 66 százalékkal lett karcsúbb a nyereség, mint tavaly ilyenkor.
Ugyanez a trend érvényesült a BMW-nél és a Mercedes-Benznél is, ahol a nettó profit az első kilenc hónapban 35, illetve 31 százalékkal csökkent, míg az utolsó negyedévben már 80, illetve 52 százalékos volt a mínusz.
Az autóiparban ráadásul a nyereségszint visszaesése mellett a továbbra is baljós kilátások, valamint a társadalmi és a politikai nyomás is az osztalék ellen hat.
Ebből a szempontból a legnehezebb helyzetbe a Volkswagen került, itt a Handelsblatt az idén kifizetett osztalék felével, mindössze 2,2 milliárd euróval számol, azaz a jövő évre kitűzött 4 milliárdos megtakarítás nagyobbik felét a részvényeseken vernék le. Persze a munkavállalók helyzete messze rosszabb, lévén elbocsátások, bércsökkentések és gyárbezárások vannak a csőben. Ezért érthető, hogy nemcsak a szakszervezetek, hanem a politikusok célkeresztjébe is bekerült a konszern.
A Debrecenben építkező BMW nettó nyeresége 30-40 százalékát fizeti ki osztalékként. Az idén ez részvényenként hat euró volt a 2023-ban felhalmozott 11,3 milliárd eurós profitból. Ebben az évben mindössze 8 milliárd euró lehet a nyereség – a csökkenő tendenciát is figyelembe véve, amiből részvényenként 4 euró juthat a tulajdonosoknak.
Mivel a Kecskeméten letelepedett Mercedes 40 százalékos kifizetési arányt céloz meg, itt sem lesz meglepetés az osztalék nagyarányú csökkentése. A Handelsblatt a tavalyi 5 euró után 3,9 eurós részvényenkénti nyereséget prognosztizál.
Továbbra is fontos szempont az osztalék
A német autógyártók szempontjából persze logikus lenne, ha még kisebb vagy nulla osztalékot fizetnének szorongatott helyzetükben.
Az e-mobilitás tőkeigényes felpörgetése dacára azonban ettől mégis visszariadnak, mivel az osztalék hosszú távon a legfontosabb profitforrás a tőzsdéken, és ezért fontos motiváció a részvényesek számára, hogy hűségesek maradjanak egy részvényhez.
A vállalatok ritkán hagyják abba az osztalékfizetést, ha egyszer már bevezették. A legtöbbjük pedig hajlamos arra, hogy idővel tovább növelje az osztalék mértékét
– mondja Matt Quinlan, a Franklin Equity Group stratégája.
A DAX amúgy jól mutatja, hogy az osztalékok mennyire fontosak a befektetések sikeréhez, hiszen 1988-ban 1000 pontról indult, és az azóta elért több mint 19 ezer pontos plusz 38 százaléka az értéknövekedésből, míg 62 százalék az osztalékokból származik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.