Dörzsölgethetik a markukat a friss hírek láttán a magyar államkötvények lakossági befektetői közül a rugalmasan változó kamatozásúakat választók. Donald Trump január 20-ai elnöki beiktatását megelőzően világszerte kötvényeladási hullám kezdődött. A rugalmasan változó kamatozású papírok hozamát azonban nem ez, hanem az infláció befolyásolja alapvetően. A drágulás tempója pedig a tavalyi hatalmas átlagos éves esés után az utóbbi hónapokban Európa-szerte felgyorsult, különösen a mi régiónkban.
Az év a magyar lakossági állampapírpiacon azzal kezdődött, hogy az Államadósságkezelő Központ meghosszabbította egy ilyen kötvény, a Bónusz Magyar Állampapír értékesítését január 8-ról. (A lenti videóban még az eredeti dátum szerepel.)
A világ állampapírpiacai az év elején forronganak, hatalmas eladások söpörtek végig rajta, mert Trump elnökségétől a világ legnagyobb gazdaságában több állampapír kibocsátását várják.
A feltörekvő gazdaságok a bizonytalanságok elébe vágva siettek devizakötvényeket kibocsátani: összesen eddig idén 34 milliárd dollárnyi ilyen papír fogyott – csak a magyarok, lengyelek, szlovénok 6,6 milliárdnyit adtak el –, 10 százalékkal többet, mint tavaly ugyanekkor.
Mindeközben a hazai devizában kibocsátott papírok piacain folyik a „vérengzés”, az eladások feltolják a hozamokat. Ez a kötvénypiacon áresést jelent, amit azon tapasztalhatunk meg, hogy az állampapírokba fektető nyugdíjalapjainkban csökken a megtakarításaink értéke.
Az emiatt legnagyobb veszteséget elszenvedő tíz feltörekvő piac közül négyet a legnagyobb közép-európai gazdaságok képviselik, amelyek egyike sem tért át az euróra:
ebben a sorrendben, dollárban számolva, a Bloomberg adatai szerint.
A magyar tízéves államkötvények hozama például a másodpiacon 7 bázispontot ugrott fel csak kedden, és 7,06 százalékon a legmagasabb szintjét érte el tavaly április óta a hírügynökség szerint. A magasabb hozam pedig csökkenő árat, azaz értéket jelent.
A lakossági állampapírokat ez a veszteség nem érinti, de az állampapírokat vásárló alapokat, nyugdíjbiztosításokat, önkéntes kölcsönös pénztárakban tartott vagyon igen. Tényleges veszteséget nem biztos, hogy hoz, de a kimutatásokban már szerepelni fog.
A lakossági állampapírok értékét ez nem rontja, ezek alacsony költség mellett most is szinte a névértékükön visszaválthatóak.
Az elérhetővé vált magasabb piaci hozamszintek és a megemelkedett infláció mellett azonban előnytelennek tetszik a korábban alacsony fix kamatra kibocsátott államkötvények hozama, és ha valaki a fix kamathoz ragaszkodik, ezekből nyilván a korábbinál magasabb kamatozásút igényel.
A múlt héten a most értékesített, 6,67 százalékos maximális elérhető hozamú fix papír, a 2027/Q4 népszerű volt, ebből adott el a legtöbbet az ÁKK, 35 milliárd forint értékben. Hamarosan kiderül, töretlen marad-e a friss fejlemények tükrében az érdeklődés ezekkel a feltételekkel. Az ÁKK rugalmasan szokott reagálni a változó igényekre a kibocsátott papírok fajtájában és feltételiben.
A változó kamatozásúak közül a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aktualizált hozama hatalmasat csökkent, miután közzétették a tavalyi éves infláció mértékét, amihez ez a hozam kötött: a korábbi 17,85–19,1 százalékról az idei kamatfordulókat követően azonban ez le fog menni 3,95–5,2 százalék közé – írta a Bank360. (Az infláció értékében az elemzők nem várnak olyan hatalmas csökkenést, mint ami tavaly történt, bár az év végi adatok némi felpörgést mutattak).
Ugyanakkor a a Bónusz Magyar Állampapír hozama sokkal rugalmasabb, ez a megelőző négy-három hónapos diszkontkincstárjegy (DKJ) aukcióinak hozama felett kínál 1,5 százalékpontos prémiumot. Ezek az aukciók gyorsan jönnek egymás után.
A hozamemelkedés pedig a DKJ-ket is elérte, ezt megmutatta a heti három hónapos DKJ keddi aukciója, ahol az ÁKK a tervezettnél kevesebb papírt adott el az alacsony kereslet miatt. Az aukciós átlaghozam 5,69 százalék volt, 42 bázisponttal magasabb mint a megelőző aukción, és felette a hétfőn a másodpiacon kialakult 5,48 százalékos referenciahozamnak is.
Ugyancsak kedden az aukció előtt tették közzé a decemberi inflációs adatot, az éves ráta a novemberi 3,7-ről 4,6 százalékra emelkedett.
A BMÁP hozamát a DKJ-hozam emelkedése (amit alapvetően az infláció, jelenleg pedig talán még inkább az elromlott hangulat hajt) csak növeli, és hacsak a DKJ-hozamok nem kezdenek el valamitől élesen csökkenni – amire a jelen piaci körülmények közt kevés esély van –, bőven az infláció felett ígér. Vagyis könnyen lehet, hogy a kereslet erre a papírra ezek után növekedni fog, ha a háztartások nem fordulnak el erőteljesen az állampapíroktól (aminek nincsen jele és oka).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.