BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20240703_akk_002_VZ

Államkötvények: Trumpra készülve eladási hullám vette kezdetét – ez a jó taktika

Felbolydultak a világ állampapírpiacai Donald Trump amerikai elnök január 20-ai beiktatására készülődve. Az államkötvény népszerű megtakarítási forma Magyarországon is, és az inflációs feljebb pörgése mellett a nagy piaci hozamemelkedéseket látva most úgy tűnik, jól gondolkodott előre, aki rugalmasan változó kamatozású papírt választott.

Dörzsölgethetik a markukat a friss hírek láttán a magyar államkötvények lakossági befektetői közül a rugalmasan változó kamatozásúakat választók. Donald Trump január 20-ai elnöki beiktatását megelőzően világszerte kötvényeladási hullám kezdődött. A rugalmasan változó kamatozású papírok hozamát azonban nem ez, hanem az infláció befolyásolja alapvetően. A drágulás tempója pedig a tavalyi hatalmas átlagos éves esés után az utóbbi hónapokban Európa-szerte felgyorsult, különösen a mi régiónkban.

Államkötvény: az infláció emelkedése és a világpiaci felfordulás indokolják a vásárlási stratégiáink átgondolását 20240703_akk_002_VZ
Államkötvény: az infláció emelkedése és a világpiaci felfordulás indokolják a vásárlási stratégiáink átgondolását / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az év a magyar lakossági állampapírpiacon azzal kezdődött, hogy az Államadósságkezelő Központ meghosszabbította egy ilyen kötvény, a Bónusz Magyar Állampapír értékesítését január 8-ról. (A lenti videóban még az eredeti dátum szerepel.)

A nem lakossági állampapírok piacain folyik a „vérengzés”

A világ állampapírpiacai az év elején forronganak, hatalmas eladások söpörtek végig rajta, mert Trump elnökségétől a világ legnagyobb gazdaságában több állampapír kibocsátását várják. 

A feltörekvő gazdaságok a bizonytalanságok elébe vágva siettek devizakötvényeket kibocsátani: összesen eddig idén 34 milliárd dollárnyi ilyen papír fogyott – csak a magyarok, lengyelek, szlovénok 6,6 milliárdnyit adtak el –, 10 százalékkal többet, mint tavaly ugyanekkor.

Mindeközben a hazai devizában kibocsátott papírok piacain folyik a „vérengzés”, az eladások feltolják a hozamokat. Ez a kötvénypiacon áresést jelent, amit azon tapasztalhatunk meg, hogy az állampapírokba fektető nyugdíjalapjainkban csökken a megtakarításaink értéke. 

Az emiatt legnagyobb veszteséget elszenvedő tíz feltörekvő piac közül négyet a legnagyobb közép-európai gazdaságok képviselik, amelyek egyike sem tért át az euróra: 

  • Magyarország, 
  • Románia, 
  • Lengyelország,
  • Csehország, 

ebben a sorrendben, dollárban számolva, a Bloomberg adatai szerint. 

A magyar tízéves államkötvények hozama például a másodpiacon 7 bázispontot ugrott fel csak kedden, és 7,06 százalékon a legmagasabb szintjét érte el tavaly április óta a hírügynökség szerint. A magasabb hozam pedig csökkenő árat, azaz értéket jelent.

A lakossági állampapírok piaca más, de ott is számít a hozam

A lakossági állampapírokat ez a veszteség nem érinti, de az állampapírokat vásárló alapokat, nyugdíjbiztosításokat, önkéntes kölcsönös pénztárakban tartott vagyon igen. Tényleges veszteséget nem biztos, hogy hoz, de a kimutatásokban már szerepelni fog.

A lakossági állampapírok értékét ez nem rontja, ezek alacsony költség mellett most is szinte a névértékükön visszaválthatóak. 

Az elérhetővé vált magasabb piaci hozamszintek és a megemelkedett infláció mellett azonban előnytelennek tetszik a korábban alacsony fix kamatra kibocsátott államkötvények hozama, és ha valaki a fix kamathoz ragaszkodik, ezekből nyilván a korábbinál magasabb kamatozásút igényel. 

A múlt héten a most értékesített, 6,67 százalékos maximális elérhető hozamú fix papír, a 2027/Q4 népszerű volt, ebből adott el a legtöbbet az ÁKK, 35 milliárd forint értékben. Hamarosan kiderül, töretlen marad-e a friss fejlemények tükrében az érdeklődés ezekkel a feltételekkel. Az ÁKK rugalmasan szokott reagálni a változó igényekre a kibocsátott papírok fajtájában és feltételiben.

A PMÁP hozama csökkent, a BMÁP-é nő

A változó kamatozásúak közül a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aktualizált hozama hatalmasat csökkent, miután közzétették a tavalyi éves infláció mértékét, amihez ez a hozam kötött: a korábbi 17,85–19,1 százalékról az idei kamatfordulókat követően azonban ez le fog menni 3,95–5,2 százalék közé – írta a Bank360. (Az infláció értékében az elemzők nem várnak olyan hatalmas csökkenést, mint ami tavaly történt, bár az év végi adatok némi felpörgést mutattak).

Ugyanakkor a a Bónusz Magyar Állampapír hozama sokkal rugalmasabb, ez a megelőző négy-három hónapos diszkontkincstárjegy (DKJ) aukcióinak hozama felett kínál 1,5 százalékpontos prémiumot. Ezek az aukciók gyorsan jönnek egymás után. 

A hozamemelkedés pedig a DKJ-ket is elérte, ezt megmutatta a heti három hónapos DKJ keddi aukciója, ahol az ÁKK a tervezettnél kevesebb papírt adott el az alacsony kereslet miatt. Az aukciós átlaghozam 5,69 százalék volt, 42 bázisponttal magasabb mint a megelőző aukción, és felette a hétfőn a másodpiacon kialakult 5,48 százalékos referenciahozamnak is.

Ugyancsak kedden az aukció előtt tették közzé a decemberi inflációs adatot, az éves ráta a novemberi 3,7-ről 4,6 százalékra emelkedett. 

A BMÁP hozamát a DKJ-hozam emelkedése (amit alapvetően az infláció, jelenleg pedig talán még inkább az elromlott hangulat hajt) csak növeli, és hacsak a DKJ-hozamok nem kezdenek el valamitől élesen csökkenni – amire a jelen piaci körülmények közt kevés esély van –, bőven az infláció felett ígér. Vagyis könnyen lehet, hogy a kereslet erre a papírra ezek után növekedni fog, ha a háztartások nem fordulnak el erőteljesen az állampapíroktól (aminek nincsen jele és oka). 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.