Állampapír: meghosszabbították az év első lakossági államkötvény-eladását
Csak január 8-ig lehetett volna vásárolni a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) 2029/N sorozatát, a záró időpontot azonban máris eltolta az Államadósságkezelő Központ, január 31-re. Ez a papír a megelőző négy három hónapos diszkontkincstárjegy aukcióinak hozama felett kínál 1,5 százalékpontos prémiumot, az első kamatperiódusra ez jóval a legutóbb mért infláció feletti hozamot ígér.
A hosszabbítást nem indokolta a hirdetmény. Mindenesetre ha az előző sorozatra kialakult vásárlói étvágyat nézzük, a tavalyi utolsó héten a BMÁP a legkeresettebbek között volt az ÁKK-nál, 6,1 milliárd forint értékben adtak el belőle, ennél többet (11,1 milliárd forint értékben) csak Fix Magyar Állampapírt (FixMÁP), illetve 9 milliárd forintnyi Kincstári Takarékjegyet adtak el. A megelőző, 51. héten a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) is megelőzte, de még akkor is 7,8 milliárd forint volt a kereslet. A MÁP Plusz N2030/M1 sorozatának értékesítése is január 31-ig folyik egyébként, csütörtöktől.
Mi a különbség a fix kamatozású és a változó kamatozású államkötvény között?
A FixMÁP előre megállapított, tehát fix kamatot kínál. Az a számítás teheti vonzóvá, ha azt gondoljuk, hogy a piaci kamatszint, illetve az ezt befolyásoló infláció csökkenni fog, ami az ezekhez igazodó BMÁP változó hozamát majdan csökkentené, de a fix hozamot nem.
A BMÁP mellett érvelők szerint bárhogy is alakul az infláció, ez a papír efölötti hozamot garantál. A MÁP Plusz szintén előre meghatározott kamatot kínál, de sávosan: minél tovább tartjuk a papírt, annál magasabb a hozama.
A BMÁP hozama az alaphoz képest magasabb, ha tovább megtartjuk
Ami a BMÁP most felkínált sorozatát illeti: a 2029/N feltételeit is úgy szabták meg, hogy vonzó legyen tovább tartani és nem lejárat előtt eladni.
Az alapot egy-egy elkövetkező három hónapos kamatperiódusra úgy határozzák meg, hogy veszik a megelőzően tartott négy eredményes, három hónapos hátralévő futamidejű diszkontkincstárjegy (DKJ) aukción kialakult átlaghozamok elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát, majd ehhez még hozzáadnak. A 2027 júliusáig következő kamatperiódusokban másfél százalékpontot, ezt követően a lejáratig még többet: 2,5 százalékpontot.
Az alaptényező, ami alakítja a reálhozamokat: az infláció
A DKJ-aukciók hozamait a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája, illetve az előzőt is befolyásoló infláció alakulása változtathatják. Egy emelkedés a fix kamatozású állampapírok hozamába „beleeszik”, a BMÁP-éba azonban nem. Ha csökkenne, a fix papírok reálhozamát növeli, de BMÁP-t nem, de az utóbbit nem is csökkenti, tehát ebben az értelemben biztosabban szállítanak hozamot.
A BMÁP 2029/N-t először egy éve bocsátották ki, az első negyedéves kamatperiódusára évi 6,51 százalék volt a kamatbázis. Erre jött rá a 1,5 százalékos kamatprémium, tehát összesen mintegy 8 százalékról volt szó. A DKJ-k hozama azóta lejjebb jött, ahogy az infláció és az MNB kamatai is. A legutóbb közzétett referenciahozamból lehet a most forgó szintekről fogalmunk: a három hónapos papír esetében ez 5,11 százalék volt.
Az infláció előre természetesen nem ismert, csak visszafelé, a legutóbbi éves inflációs adat 3,7 százalék volt, novemberben. December 19-én közzétett negyedéves inflációs jelentésében az MNB 2025-re 3,3-4,1, 2026-ra és 2027-re 2,5-3,5 százalékos inflációt jövendölt az addig rendelkezésre álló információk alapján.
A BMÁP 2029/N értékesítéséről további részleteket itt olvashatunk az ÁKK oldalán. A hosszabbítást itt hirdették meg. A magyar állampapírok nyilvános ajánlattételei itt olvashatók.
