Az elmúlt napokban az Egyesült Királyság hosszú távú hitelfelvételi költségei az egekbe szöktek, miközben a font esett. Ez a ritka kombináció jelzi, hogy a befektetők elvesztették a hitüket, hogy a brit kormány képes kordában tartani az államadósságot és az inflációt – írja a Bloomberg.
A magasabb kötvényhozamok ugyanis jellemzően támogatják a devizát, de csütörtök reggel a font sterling 1,23 dollár alá süllyedt, 2023 novembere óta a legalacsonyabb szintre, miután az évet még 1,25 dollár felett kezdte.
A hírügynökség Martin Weale-t, a Bank of England – a brit jegybank – kamatdöntő testületének korábbi tagját idézi, aki szerint, ha a jelenlegi folyamatok tovább tartanak, a munkáspártnak nem maradna más választása, mint a kiadások csökkentése és az adók emelése, hogy megnyugtassa a piacokat, az adóssághelyzetet megfelelően kezelik.
Bár Nagy-Britannia piaci problémái nem jelentenek elszigetelt esetet a kötvények globális kiárusítása közepette, ám Weale szerint az események már-már az 1976-os adósságválság „rémálmát” idézik, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy mentőcsomagot kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól. Az adósságköltségek megugrása most is azzal fenyeget, hogy legyalulja Rachel Reeves pénzügyminiszter 9,9 milliárd fontos pufferét, és instabilitáshoz vezet.
Más elemzők és befektetők a negatív piaci mozgásokat a munkáspárt ígéretére vezetik vissza, mely szerint a kiadások nagymértékű növelését a gyors növekedésből finanszíroznák.
Közel fél évszázada, 1976 óta nem láttunk olyan mérgező kombinációt, hogy a font sterling árfolyama meredeken csökkenjen, miközben a hosszú távú kamatlábak emelkednek. Ez vezetett anno az IMF mentőcsomagjához
– mondta a Bloombergnek Weale, aki jelenleg a londoni King’s College közgazdászprofesszora.
„Egyelőre nem tartunk ott, de könnyen a pénzügyminiszter rémálmává válhat egy ilyen forgatókönyv” – tette hozzá.
Majdnem fél évszázaddal ezelőtt Nagy-Britannia 3,9 milliárd dolláros hitelért folyamodott az IMF-hez, miután a nagy költségvetési és kereskedelmi hiány válságba sodorta a szigetországot. Cserében a kormány beleegyezett az IMF által előírt megszorításokba. Nagy-Britannia ma ismét kettős deficittel küzd, ráadásul már évek óta.
Szerdán a tízéves államkötvények hozama 14 bázisponttal 4,82 százalékra ugrott, ami 2008 augusztusa óta a legmagasabb érték. A font minden főbb valutával szemben esett, és több mint 1 százalékot zuhant a dollárral szemben, miközben a brit részvények is gyengültek.
A brit államadósság költségei az év eleje óta gyorsabban emelkedtek, mint a politikai bizonytalanságoktól szenvedő Franciaországban, amely pedig nagyobb hitelfelvevő és magasabb az államadóssága is, mint a briteké.
Bár az Egyesült Királyság adóssága még mindig alacsonyabb, mint
ám már megközelíti a GDP 100 százalékát. A Költségvetési Felelősségi Hivatal arra számít, hogy a hiány 2024–25-ben is magas marad, eléri a GDP 4,5 százalékát, és csak a következő években csökken, bár az előző kormány idején vártnál lassabb ütemben. A Bank of England eközben csupán óvatosan csökkenti az alapkamatot, mivel arra számít, hogy az infláció az év folyamán ismét 2,8 százalékra nő.
A Deutsche Bank becslése szerint az Egyesült Királyság kamatterhei 2029–30-ban 10 milliárd fonttal lesznek magasabbak, mint amire Reeves költségvetésének benyújtásakor számítottak, míg Dan Hanson, a Bloomberg Economics munkatársa ugyanarra az évre 12 milliárd fontra becsüli az emelkedő hozamokból eredő többletköltséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.