Puhítják a németeket: állampapír-kibocsátásból fegyverkezzenek

Egyértelmű jelzést küldött a tőkepiac Németországnak, a befektetők üdvözölnék, ha a hétvégi választás után felálló új kormány a német állampapír-kibocsátás felpörgetésével teremtene forrást a növekedés beindításához és a fegyverkezéshez – írja a Bloomberg.

Német állampapírokra fáj a befektetők foga 

A győzködés meglehetősen szokatlan, hiszen a kormányokat általában inkább bírálják a túlzott kiadások és a növekvő költségvetési hiány miatt. Más a helyzet azonban Európa vezető gazdaságában, ahol az ország évtizedek óta tartó önfegyelme miatt alacsony a büdzsé eladósodása, s így 

A befektetők mindenesetre örömmel fogadnák a német kötvénykibocsátás növelését, hiszen Európában kevés a kiváló minőségű kötvény, amelyet az alapkezelők szívesen vásárolnak.

Ráadásul a hírügynökség szerint vannak arra utaló jelek, hogy a német politikusok egyre inkább felismerik az intenzívebb hitelfelvétel szükségességét, különösen a védelmi kiadások fedezésére. 

Még útban van az alkotmány 

Nem világos azonban, hogy az új kormányok milyen mértékben lazíthatják a 2008-as globális pénzügyi válságot követően a német alkotmányba foglalt hitelfelvételi korlátot, amely a szövetségi költségvetés – pénzügyi tranzakciókkal és a ciklikus hatásokkal kiigazított – nettó hitelfelvételének maximális mértékét a GDP 0,35 százalékában szabta meg, a tartományoknak pedig megtiltotta a kötvénykibocsátást.

A helyzet viszont az, hogy a német gazdaság – az évek óta tartó forráshiányos gazdálkodás, az olcsó orosz gáz elvesztése és Kína visszaesése miatt – tavaly már a második egymást követő évben zsugorodott, ami 1950 óta csupán másodjára fordult elő. Eközben a Trump-kormányzat egyre nagyobb nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy többet költsön a védelemre, és ne az Egyesült Államoktól várja az orosz fenyegetés elhárítását.

Merz nyitott lenne a lazításra

Noha a konzervatív CDU/CSU szövetség, amely várhatóan a legtöbb szavazatot kapja a vasárnapi választásokon, az adósságfék fenntartása mellett foglalt állást, ám Friedrich Merz, a pártszövetség kancellárjelöltje jelezte, hogy nyitott lenne a módosításra. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a németek ellenállása enyhült a korlát lazításával szemben, és a Bundesbank azt tervezi, hogy a választást követően ismerteti módosító javaslatait.

Az biztos, hogy elbírná a piac a nagyobb német adósságkibocsátást. 

A Bloomberg által tavaly megkérdezett befektetők szerint pedig az európai kötvénypiac a kibocsátás legalább 5 százalékos bővítését, azaz nagyjából 220 milliárd eurónak megfelelő további adósságot, hosszabb távon pedig akár 400 milliárd eurós többletadósságot is meg tudna emészteni.

A lendületesebb kibocsátás persze növelné a hozamokat, mivel az elmúlt évtized nagy részétől eltérően az EKB már nem szívja fel az euróövezeti államadósságot, ezért az árérzékeny magánbefektetőkön áll vagy bukik a siker.

A 10 éves hozam átlagosan mintegy 30 bázisponttal emelkedne minden további 100 milliárd eurós nettó kínálat után – mondta a Bloombergnek Adam Kurpiel, a Societe Generale kötvénypiaci stratégája.

Franciaország a negatív példa

Amíg a növekvő adósságból a beruházásokat és növekedést finanszírozzák, a piacok engedékenyek lesznek – tette hozzá Ales Koutny, a Vanguard vezetője, aki szerint a negatív példa Franciaország, ahol a friss forrásokat a napi kiadásokra fordítják.

Az Egyesült Államok hatalmas hitelfelvételei viszont erőteljes növekedést tápláltak.

– emelte ki.

Európában már régóta probléma, hogy nem tudja felvenni a versenyt a 28 000 milliárd dolláros amerikai kötvénypiaccal. Németország mellett csupán 

• a jóval kisebb Hollandia és 
• a nagyjából megyényi területen elhelyezkedő Luxemburg 

kapott mindhárom nagy hitelminősítő cégtől AAA minősítést.

A német költségvetési lazításból a többi európai ország is profitálna, hiszen a közelmúltbeli stagnálás ellenére az ország továbbra is a földrész legnagyobb gazdasága, és a növekvő német állami kiadások a tágabb régiót is vitalizálnák.