BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európa legnagyobb fegyvergyártói: brutális pénzeket fizetnek a részvényeseknek – de van egy bökkenő

Legszebb napjaikat élik az európai hadiipar vállalatai, de a termelés felfuttatásával nem kapkodnak. A fegyverkezési láz nyereségét inkább szétosztják a részvényesek között.

Miközben az európai hadiipar nyilvánvaló módon kapacitáshiánnyal küzd évek óta, amit például az Ukrajnának szánt lőszerszállítási ígéretek problémái is jól mutatnak, a szektor vállalatai rekordbevételeiket nem beruházásokra fordítják, hanem különböző típusú részvényesi kifizetésekre, legyen szó osztalékok kifizetéséről vagy épp sajátrészvény-vásárlásokról. A fegyverkezés jó üzlet, de a növekedéssel nem kapkodnak a cégek.

fegyverkezés
Európa nem tud elég lőszert gyártani, de a fegyverkezési láz ellenére a cégek gyárak helyett osztalékra költik a pénzüket / Fotó: AFP

Mindeközben az európai hadiipari cégek amiatt is előszeretettel siránkoznak, hogy nem kapnak bankhitelt . Ez persze csak mérsékelten igaz, legalábbis a legnagyobb szereplők esetében, melyek mérlegében azért bőven találni adósságot. A részvényesi juttatások ugyanakkor azért is meglepők, mert a védelmi szektor európai cégei az elmúlt években kifejezetten növekedési részvényként viselkedtek, így a megnövelt osztalék is gyenge osztalékhozammá fordítódott le. 

Ekkora növekedés mellett az osztalék aprópénz, a fegyverkezés felpörgetéséhez viszont kellene pénz

Ez nem is meglepő, hiszen a Rheinmetall részvényeinek az árfolyama közel tizenötszörösére nőtt a háború kitörése óta, míg az osztalék a 2022-es, részvényenkénti 4,30 euróról csak 8,10 euróra nőtt. A kifizetési arány azonban csaknem változatlan maradt, 39,2 százalékról 39 százalékra csökkent. A 2021-es, háború előtti évre pedig 3,30 euró volt az osztalék, ami az év végi 83,06 eurós árfolyam mellett közel 4 százalékos hozam. A 8,10 euró a 2014-es év végi 614,60 eurós árfolyam mellett azonban már az 1 százalékot is alig haladja meg, annak kihirdetésemkor pedig már az 1 százalékot sem érte el. 

A piac pedig láthatólag a növekedést árazza, miközben a cég az ehhez szükséges forrásokat inkább visszajuttatja a részvényeseknek.

A Bradley harcjárműveket vagy épp Challenger II tankokat gyártó BAE Systems sem fukarkodott a részvényesi kifizetésekkel, legutóbbi jelentésében azzal büszkélkedik, hogy 2022-ben 1,590 milliárd fontot, 2023-ban 1,418 milliárd fontot, 2024-ben pedig 1,492 milliárd fontot juttatott vissza a részvényeseknek. Mindeközben 2023-ban 0,8 milliárd font, 2024-ben pedig 1 milliárd font jutott csak tőkeberuházásokra.

Megrendelés is van bőven

A francia Thales vezérigazgatója, Patrice Caine a megrendelések hiányával magyarázta, hogy a cég miért nem bővíti gőzerővel kapacitásait, miközben az új rendelések 2023-ban és 2024-ben is meghaladták a cég éves forgalmát, és a meglévő rendelésállomány is több mint két évre leköti a cég teljesítőképességét. A francia vállalat az elmúlt két évre közel 2 milliárd eurót fizetett ki osztalék és sajátrészvény-vásárlás útján a tulajdonosoknak. A Rheinmetall hátraléka a rendelések terén még nagyobb, 

a német vállalat rendelésállománya ugyanis 44 százalékos növekedés után 55 milliárd euró volt az elmúlt év végén, ami a tavalyi eladások öt és félszerese.

Csak a növekedés mértéke több mint másfélszerese volt az eladásoknak.

Az adatokból tehát leginkább az derül ki, hogy az európai hadiipar cégei nem kapkodnak termelésük felpörgetésével, azt inkább csak fokozatosan emelgetik, de az messze nem látszik, hogy kezük-lábuk törnék azért, hogy teljes gőzzel növekedjenek. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.