Feléledhetnek Oroszországban az amerikai cégek

Miközben a Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai béketárgyalásokat erőlteti, Moszkva már az amerikai vállalatokat várja, együttműködési lehetőségeket ígérve: a stratégiai ásványkincsektől a sarkvidéki energetikán át az amerikai–orosz közös űrkutatásig. 

Putyin nem felejt, de rászorul a fejlett technológiára

Még tart a háború, de a Wall Streeten már a békegazdaságra spekulálnak. Elemzők úgy vélik, ha helyreállnak az amerikai–orosz kapcsolatok, a tengerentúli cégek lehetőségei akkor is korlátozottak lesznek. Valószínűleg a politikai bizonytalanság és a goodwill kockázatok visszatartják a nyugati cégeket az új befektetésektől. Pláne, hogy Putyin orosz elnök épp a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés előtt mondta egy üzleti konferencián, a szankciók enyhítése utáni lehetőségekről szólva:

Másszóval, a moszkvai politika az orosz vállalatoknak fog kedvezni, azok után, hogy a nyugati cégek demonstratívan becsapták az ajtót. Az orosz elnök figyelmeztet, azok a vállalatok, amelyek olcsón eladták orosz cégeiket, nem számíthatnak arra, hogy ugyanolyan olcsón visszavásárolhatják azokat, ha visszatérnek az országba.

Azért nem meglepő, hogy 

Ott, ahol nyilvánvalóan rászorul az orosz gazdaság a legfejlettebb nyugati technológiára.

• Putyin az elmúlt napokban azt javasolta, hogy az amerikai vállalatok csatlakozhassanak Oroszország ritkaföldfém-ásványi lelőhelyeinek feltárására irányuló projektekhez.
• Míg moszkvai tisztviselők jelezték az Északi-sarkvidék közös energiafejlesztésének lehetőségeit. 
• Kirill Dmitrijev, a Kreml megbízottja pedig azt mondta, hogy Oroszország tárgyalna Elon Muskkal egy lehetséges marsi küldetésről. 

Mi lesz a cégekkel, ha Amerika lazít, de Európa nem?

Az orosz gazdaság a több mint három éve tartó háború alatt kitartott. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy képes volt olajat exportálni Kínába és Indiába. Mostanra azonban hatnak a szankciók, lassul az orosz gazdaság, amelyet fojtogat az infláció és nagy súllyal nehezednek rá az emelkedő kamatlábak. Így jelenleg kevésbé vonzó befektetési célpont. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy ha az Egyesült Államok enyhítené is a szankciókat, Európa valószínűleg nem követi azonnal az amerikai példát, így 

Bár a multinacionális cégeket már az amerikai politika elmúlt hónapokban lezajlott változásai is próbára teszik, amennyiben egyszerre kell megfelelniük az új amerikai anti-woke elvárásoknak és a régi európai DEI szabályoknak. Ami már most is skizofrén cégkultúrát eredményez, amelyben telephelytől függ, hogy támogatják vagy negligálják a sokszínűséget.    

Meglepően sok cég maradt Oroszországban a háború alatt

Azok a nyugati cégek lennének a legjobb helyzetben a politikai olvadás után, amelyek soha sem hagyták el Oroszországot, vagy azok, amelyek könnyen újrakezdhetnék az exportot, különösebb befektetések nélkül. Idén januárig közel 500 nemzetközi vállalat hagyta el teljesen Oroszországot a 2022-es invázió óta, további 1300 bejelentette távozást, de nem hajtotta végre. A háború ellenére is 

Köztük olyan nagy élelmiszeripari vállalatok, mint a PepsiCo, a Nestlé és a Mars. Csökkentett termékcsaládokat értékesítenek, fenntartva a helyi termelést. De Oroszországban maradt, a houstoni székhelyű olajmező-szolgáltató SLB, amely berendezéseket és know-how-t szállít az olajtermelés korszerűsítéséhez.  

Vannak Oroszországban ragadt cégek, amelyek az enyhülést a távozásra használnák ki. Az osztrák Raiffeisen Bank közölte, hogy eleget tesz az Európai Központi Bank utasításának, és csökkenti üzleti tevékenységét. Továbbá fontolgatja oroszországi leányvállalatának részleges eladását. Egy másik nyugati hitelintézet, az olasz UniCredit vezérigazgatója a múlt hónapban azt mondta, hogy a bank ki akar lépni oroszországi üzletágából, s reméli, hogy a háború befejezése lehetővé teszi, hogy tisztességes áron értékesítse az egységet.