AB InBev: csapra verik a profithordót a belga sörösök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRendesen megcsapolta a sörkedvelők pénztárcáját az Anheuser-Busch InBev, köszönhetően annak, hogy a minőségi, magasabb haszonkulccsal értékesíthető termékek irányába tolódott el a kereslet. Olyannyira, hogy ezzel az első negyedévben 2,2 százalékkal mérséklődött fogyasztás negatív hatásait is simán kompenzálta az AB InBev, így a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményét (EBITDA) 7,9 százalékkal, 4,855 milliárd dollárra tudta növelni.
Ezzel alaposan meglepte a szerény, 3,7 százalékos bővülést előrevetítő elemzőket. A világ legnagyobb sörgyártócégcsoportjának korrigált adózott nyeresége végül 1,606 milliárd dollár lett, ez százmillióval több az egy évvel korábbinál.
Az AB InBev kisebb bevétellel is beéri, ha nő a profitja
A csütörtök délelőtt publikált gyorsjelentésükben az árbevételnél 6,3 százalékos csökkenést és 13,628 milliárd dollárt tüntettek fel, miközben az egy hektoliter sörre vetített bevételnövekedés 3,7 százalékos volt – azaz az áremelések és a drágább sörök magasabb forgalma itt már éreztette a hatását.
A kedvezőtlenül alakuló árfolyamok is hozzájárultak a bevételcsökkenéshez, ami egyébként jellemző is a szektorra: a nagy gyártók, mint a holland Heineken és a dán Carlsberg, szintén apadó forgalommal szembesültek, s profittermelő képességüket gyártási költségeik leszorításával és csúcskategóriás kínálatuk növelésével próbálják megőrizni és javítani.
Az AB InBev esetében külön említést érdemel az észak-amerikai sörpiac, ahol a vártnál nagyobb, 6,4 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak, amiért a húsvét áprilisra tolódása mellett a zord időjárást tették felelőssé. Ugyanakkor a kemény marketingkampánnyal megsegített amerikai söreik közül
- a Michelob Ultra
- és a Busch Light
forgalma és piaci részesedése növekedni tudott. Lényeges elem, hogy az AB InBev söreinek 98 százalékát a felhasználási helyen gyártja, azaz az amerikai importvám-fenyegetések csak szőrmentén érintik.
Kína is külön szám, ott a lakossági sörfogyasztás a gazdasági növekedés dinamikájának lassulásával párhuzamosan csökkent, s a helyszíne is megváltozott: a kínaiak az éttermek, bárok helyett inkább otthon, az olcsóbban beszerzett sörkészletük felhasználásával vigadnak, vagy éppen oldják a munkahelyi, magánéleti stresszt.
A belga-brazil sörgyártó óriás kiskereskedelmi portfóliójának szélesítésével alkalmazkodik is ehhez a trendhez – ami viszont egyértelműen a profittermelés rovására megy.
Kínában a fogyasztás a szektorátlagnál is jobban, 9,2 százalékkal csökkent, míg a bevételek 12,7 százalékkal olvadtak. Üdítő kivétel volt ezúttal Latin-Amerika, ahol – elsősorban Kolumbiában és Mexikóban – felszökött a fogyasztás, és vele tartott az árbevétel is.
Az új jelszó: premiumizáció
Európában már jó ütemben folyik a premiumizáció, azaz a drága, minőségi sörök fogyasztására való átállás (vagy átállítás), az olyan megabrandeknél, mint a Stella Artois vagy a Corona, 2–4 százalék közötti fogyasztásbővülést mutattak ki.
Az első negyedévben a prémium- és a szuper prémiumsörök adták az európai bevételek 60 százalékát. Hogy pontosan mennyit, az nem derül ki, mert a kontinens piacát a közel-keletivel és az afrikaival összemosva közlik.
Ami az éves kilátásokat illeti, a középtávú célokhoz tartják magukat, ami 4–8 százalék közötti EBITDA-t és a premiumizációs stratégia folytatását jelenti. Ez tetszik is a befektetőknek, az AB InBev brüsszeli tőzsdén jegyzett részvényárfolyama 3,2 százalékkal drágult a délelőtt folyamán. Az év kezdete óta 20 százalékkal értékelődött fel a sörrészvény.
